Románia az egyik legnagyobb európai növekedési sikersztori, gazdasági fejlődése még a rohamosan felzárkózó Kelet-Közép-Európán belül is látványos. Az ország a vásárlóerő-paritáson mért GDP/fő mutatóban 1995-ben az EU-átlag 30%-át érte el, jelentősen elmaradva ezzel Lengyelországtól, Magyarországtól és Szlovákiától is, 2023-ra a régió átlagos fejlettségi szintjére ugrott az ország, az egész régióhoz hasonlóan gyorsan közelítve ezzel az EU-átlaghoz.
Ha a vásárlóerő-paritást figyelmen kívül hagyjuk, és csak a reál GDP-növekedésre koncentrálunk (ami a nominális növekedést a GDP-deflátorral, tehát a termelés árváltozásával korrigálja), akkor is szép teljesítményt látunk, de már nem Romániáé a legnagyobb sikertörténet. 1995-ös bázishoz viszonyítva Lengyelországhoz és Szlovákiához képest is elmarad a növekedés, ami meglepő annak fényében, hogy Romániában sokkal alacsonyabb volt a bázis – márpedig egy kevésbé fejlett ország jellemzően magasabb növekedésre képes, mint a fejlett társai.
Románia számára a 2010-es évek második fele hozta meg az igazi áttörést a félresikerült ’90-es évek után, ekkor zárkóztak fel fejlettségben a régióhoz. Az alábbi ábra mutatja, hogy Románia 2015 óta még Magyarországot is lenyomta növekedésben, holott idehaza is jelentős növekedés volt ebben az időszakban.
Amire választ kaphat cikkünkben:
- Hol lehet Románia fejlettségben Magyarországhoz képest?
- Mi okozta a román gazdaság jelentős fejlődését?
- Milyenek a kilátások? Fenntartható a gyors növekedés?
- Mekkora árat fizettek a románok a felzárkózásért?
- Mikor éri el Románia az EU átlagos fejlettségét?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
