A kelet-közép-európai gazdaságok teljesítményének nemzetközi összehasonlítása különösen felkapott lett manapság, elsősorban azon hírek miatt, amelyek a magyar gazdaság régióban történő relatív pozícióvesztéséről szólnak.
A legnépszerűbb fejlettségi mutató, a vásárlóerőparitáson mért egy főre jutó GDP tekintetében Magyarország a rendszerváltás után és az EU-s csatlakozáskor is régiós éllovas volt, Romániához és Lengyelországhoz mért előnyünk számottevőnek minősült akkor, mára viszont ez az előny elolvadt. A közvéleményben kicsit elsikkad, de érdemes hangsúlyozni, hogy ez nem azért következett be, mert Magyarország felzárkózása elakadt volna, sőt: az utóbbi években gyorsan zárkóztunk fel az EU-átlaghoz, több régiós ország viszont még nálunk is gyorsabban növekedett. Az egész KKE-régió jelentős konvergenciát mutatott, kivéve egy országot, amelynek felzárkózása a hivatalos adatok szerint látványosan megtorpant:
Szlovákia az EU átlaghoz képest visszaesett fejlettségben az elmúlt években.
Amire választ kaphat cikkünkben:
- Hogy állnak a régiós országok gazdasági fejlettségben?
- Miért nehéz elhinni, hogy Szlováka gyorsan leszakadó pályán van?
- Ki, mit és mikor rontott el a fejlettségi mutatók számításakor?
- Mennyire megbízhatók a fontos fejlettségi mutatók? Mire alkalmasak ezek egyáltalán?
- Végső soron Szlovákia vagy Magyarország a fejlettebb ország?
- Hogyan teljesít a szlovák gazdaság, ha a számok mögé nézünk?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
