Kemenesi Gábor: A madárinfluenza feszegeti a határait, most kell megállítani

A legutóbbi Facebook-bejegyzésében azt írja, hogy Amerikában már szarvasmarhák is megfertőződtek madárinfluenza-vírussal, és ez azt is jelenti, hogy az immáron évek óta tartó állati, madarakhoz köthető H5N1 világjárvány az emberhez is utat találhat a háziállatainkon keresztül. A H5N1 a legveszélyesebbnek tartott influenzaaltípus, de mégis, mekkora az esélye egy, a koronavírusnál tapasztalthoz hasonló mutálódásnak? Mi kell egy emberi járványhoz?

Ahogy már megszokhattuk, a fertőző betegségek gazdaváltása sosem egy egyszerű folyamat. Ráadásul vírusonként is eltérnek azok a képességek és folyamatok, amelyek elvezethetnek egy zoonózis, azaz állati eredetű, de emberi fertőzésre alkalmas kórokozó valódi és hatékony emberre váltásához. Az influenzavírusoknál is ismertek az ilyen folyamatok, például a reasszortment, azaz a gének keveredése különféle apró vagy jelentősebb eltérést mutató vírustörzs között. Ugyanakkor a mindenki által már megtanult, klasszikus mutációk is rendelkezésre állnak a vírus számára, hogy otthonosabban mozogjon az emberi szervezetben, akár azok közt is.

A H5N1 kapcsán az első figyelmeztető jelek a hatékony emberek közti fertőzés megjelenése, a hirtelen megjelenő több emberi eset halmozódása lehetne. Ehhez a vírusnak még bizonyos változásokat fel kell szednie, mindenesetre a szarvasmarhákban történő jelentős jelenlétük aggasztó, hiszen emlős révén a marhák egy kicsit közelebb hozhatják hozzánk a vírust. Az biztos, hogy a H5N1 madárinfluenza az elmúlt évtizedekben sosem jutott ilyen messzire eredeti madár gazdáitól, és sosem jelent meg ilyen mértékben emlősökben. Ugyan jelenleg főként állategészségügyi problémáról van szó, most van itt az idő, hogy az az is maradjon, és ne jusson át emberekre.