„A kutatás-fejlesztés és az innováció nem teljesen egyenlő fogalmak. Utóbbiról akkor beszélhetünk, amikor két kritériumot teljesít egy új értékajánlat. Egy van valós vevőhaszna, amit a vevői célcsoportok hajlandók megfizetni, kettő, amikor az új értékajánlat eredményesen és hatékonyan be van vezetve a hazai és nemzetközi offline és online értékesítési csatornákba” – kezdte előadását Csepeti Ádám, aki szerint ez a szabály eddig nem feltétlenül érvényesült Magyarországon, viszont mind a vállalkozásoknál, mind nemzetgazdaságban ennek megfelelően kell alakítani a hazai aktivitást.
A kutatás-fejlesztés esetében élen járó országokat felsorolva kitért arra, hogy Izrael, Dél-Korea, Japán és Svédország vezetik a listát, elmondta, hogy Magyarországon jelenleg a GDP 1,3-1,4 százalékát költik erre a területre, de a kabinet célja, hogy ezt fokozzák a közeljövőben. Kiemelte, hogy Kína már a GDP 2,5 százalékát költi k+f-re, míg az Egyesült Államok továbbra is minden ágazatban vezető szereplő a maga 3,5 százalékos ráfordításával.
A Forbes leginnovatívabb vállalatokat tartalmazó lajstromára pillantva az látszik, hogy 2015-ben még kisebb cégek is felférték – pl. az akkor kisebb kapitalizációjú – Tesla, a Salesforce, vagy a ritka betegségekre gyógymódot kutató Regeneron. Most viszont már a nagy cégek vezetik a listát, az Apple, az Amazon és az Alphabet – ismertette a helyettes államtitkár. Úgy látja, mivel nem a tíz évvel ezelőtti pályán maradtunk, amikor a kisebb vállalatok is felférték az innovációs listákra, ezért most szerinte más gondolkodásmódot kell követni, és ez érvényesül a kormányzat terveiben is: „nekünk azokat a cégeket kell támogatni, akik képesek a tudományos eredményekből innovatív, piacképes értékajánlatokat konvertálni. Nem ragadunk meg az eredményeknél, a tudományos tapasztalatoknál, piaci tesztelésnél, a termékfejlesztésnél, a prototípusoknál: muszáj a vevőknek eladható terméket fejleszteni, és ezt a nemzetközi piacra vinni.
Tehát nekünk támogatni kell ezeket a cégeket, hogy a külpiacra léphessenek, a megfelelő megoldásokkal megtalálják a nemzetközi értékesítési csatornáikat
– jelentette ki Csepeti Ádám.
„Ne csak gépeket vásároljanak, üzem- és raktárcsarnokot fejlesszenek, hanem olyan megfoghatatlan területre is koncentráljanak, mint a brandépítés vagy az innovációk integrálása” – mondta el a helyettes államtitkár, hangsúlyozva, hogy a technológiai berendezéseket könnyen lemásolhatják a versenytársak, de a nehezen megfogható javakat, területeket viszont nem.
Kifejtette, hogy 2013 és 2020 között egy relatíve egyensúlyi növekedési pályán haladt az ország, egy konjunkturális ciklus jellemezte, ugyanakkor a gazdasági szerkezet alapvetően energia-, alapanyag-, élőmunka-, importigényes, ami folyamatos kitettséget, sérülékenységet okozott. „Ez értelemszerűen 2022-2023-ban okozta azokat a turbulenciákat, amelyek az infláció megugrásával, az ipari termelés visszaesésével, a fogyasztás csökkenésével, a költségvetési gazdálkodás nehézségével párosultak” – tette hozzá a helyettes államtitkár. Ismertette, hogy az elmúlt egy-másfél évben a kormány az összes gazdasági alrendszerének támogatásának áthangolását elkezdte, vagy már végre is hajtotta, hogy nagyobb fókuszt kapjon a tudásintenzív fejlődés minden területen.
„Kiválasztottunk néhány kiemelt ágazatot, néhány kiemelt tudományos kompetenciát és tudományterületet, és fókuszáltan ezekre az ágazatokra és ezekre a tudományterületekre fogjuk irányítani az erőforrásainkat” – mondta el Csepeti Ádám, aki közölte, hogy fókuszba kerültek a tudásintenzív ágazatok: a gyógyszer-, élelmiszer- és járműipar mellé felzárkóztatják az alapanyaggyártást, amely kulcsterület a zöldátállásban. Emellett az IKT-szektort és a kreatív ipar is kiemelt terület lesz a fejlesztéspolitikában. A védelmi iparba is óriási beruházásokat tesznek a feszült geopolitikai helyzetben, a kormány célja, hogy a magyar vállalkozások ne csak beszállítóként vegyenek részt a hadiipari termelésben.
„Szeretnénk kivezetni a következő években Magyarországot a közepes jövedelmű országok klubjából, ehhez mire van szükség? - tette fel a kérdést. Egyrészt fölismertük azt, hogy a kizárólag nagy mennyiségű élőmunkaerő bevonása nem eredményez érdemi hozzáadottérték-növekedést, sokkal inkább képzettebb, skilljeiben, kompetenciáiban fejlesztett munkavállalók révén tudunk előrelépni és egy magasabb életszínvonalat biztosítani” – jelentette ki a politikus. Mint Csepeti Ádám elmondta, számos szakmai struktúra átalakítása szükséges ehhez.
Szeretnék, ha a magyar vállalkozók – köztük a kis- és közepes szereplők – előrébb lépnének a folyamatmenedzsmentben, amelyekhez az IT-rendszerek fejlesztését támogatnák különböző módokon. „A kormányban a technológiai innovációk elfogadását gátló tényezőket szeretnénk felszámolni. Mind az elterjesztést, mind az adaptációt szeretnénk ösztönözni, hogy jóval digitalizáltabbak, automatizáltabbak, robotizáltabbak legyenek a magyar kis- és közepes vállalkozások” – mondta el a politikus.
A célokról elmondta, hogy az egy főre jutó hozzáadott érték a kkv-knál jelenleg európai szinten is elég alacsony, körülbelül egy munkavállalóra 25 ezer euró hozzáadott érték jut évente, de a kormány azt akarja, hogy
ez megközelítse a következő években a nemzetközi nagyvállalatoknál látott 50 ezer eurós értéket.
Az új iparfejlesztés politika alapelveiről elmondta, hogy az importhelyettesítés lesz az egyik fő terület, továbbá az exportösztönzésre koncentrál majd a kabinet. Azt is el akarják érni, hogy az itthon jelentkező multinacionális vállalkozások több értékláncbeli tevékenységet lássanak el Magyarországon – a kutatás-fejlesztés mellett a marketinget említette meg példaként. Csepeti Ádám közölte, hogy a kormány célkitűzése, hogy a beruházási rátát szinten, vagyis a GDP legalább 25 százalékán tartsák. Illetve fókusz még, hogy elsőkörös beszállítóvá váljanak magyar cégek, ne rekedjenek meg a második és harmadik halmazban. Számos ágazatban a jelenlegi 20 magyar nemzeti bajnok helyett azt akarja elérni a kormány, hogy már 40 céget sorolhassunk majd ebbe a kategóriába. Csepeti Ádám azt is ismertette, hogy
az exportösztönzést a kkv-k esetében is támogatnák, továbbá javítanák a hazai vállalkozások profitegyenlegét.
Úgy látja, hogy nem véletlen, hogy a Neumann János Programmal sok átfedést mutat az új versenyképességi stratégia, ugyanis ugyanazokon a területeken látják a magyar gazdaság kitörési pontjait. Ehhez pedig a kormány minden támogatási eszközt, pályázati forrást igyekszik biztosítani.
„A kormány azon dolgozik, hogy a következő másfél-két évben egy egyensúlyi növekedési pályára állítsa vissza a magyar gazdaságot!” – mondta el Csepeti Ádám. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára ismertette, hogy a GDP-növekedésben a pályázati programoknak óriási szerepe lesz, amelyek minden prioritási területre kiterjednek majd.
„A tudástőke gyarapítása legyen elsődleges cél, munkavállalókat fejlesszük, képezzük, a folyamatainkat állandóan javítsuk, próbáljunk digitalizálni, ezekre a folyamatokra új IT-megoldásokat telepíteni, ezáltal tudjuk az egy főre jutó munkatermelékenységet jelentősen növelni” – jelentette ki előadása végén.
Címlapkép: Csepeti Ádám stratégiai ügyek koordinációjáért felelõs helyettes államtitkár a Rákóczi Szabadegyetem Magyar gazdaságpolitika a válságok idején makrogazdasági kihívások és versenyképességi fordulat címû panelbeszélgetésén Sátoraljaújhelyen 2023. július 7-én. A fotó forrása: MTI Fotó/Vajda János
