Az eseményről élőben a helyszínről tudósítunk.
Nem kizárt a meghívó témája alapján, hogy a kormány már döntött az üzemanyagárakkal kapcsolatos intézkedéséről, amelyet már korábban többször előrevetített Nagy Márton miniszter.
Emlékezetes, a kormány legutóbb két héttel ezelőtt döntött az üzemanyagpiacot érintő szabályozásról. Akkor Nagy Márton azt jelentette be, hogy két hetet adott még a piaci szereplőknek az önkéntes árcsökkentésre, lényegében ez a két hét jár most le a holnapi nappal. Másnap a piaci szereplők képviselőivel egyeztetve személyesen is átadta ezt az ultimátumot a miniszter. Akkor azt mondta a miniszter: a kormány felszólítja az üzemanyagkereskedőket, hogy áraikat önkéntes alapon igazítsák a KSH által objektív módszertannal meghatározott, minden pénteken megjelenő régiós átlaghoz.
Azóta viszont a Mol több lépésben is döntött rendkívüli árcsökkentésről.
Mindeközben a piaci folyamatok tekintetében is kedvezően alakult a helyzet (azaz esett az olajár és erősödött a forint a dollárral szemben), ezeknek, illetve a Mol lépésének hatására a KSH által számolt régiók középmezőnyből sem lógott már ki annyira a magyar benzin és a dízel. A hivatal minden pénteken hozza nyilvánosságra az ezzel kapcsolatos statisztikáját, a legfrissebb árak itt láthatóak.
Holnap délután tehát eldől, hogy az elmúlt két hét árcsökkentéseit megfelelő mértékűnek tartja-e a kormány, megítélése szerint kellően megközelítették-e már a régiós üzemanyagárakat a hazai árak. Ennek fényében születhet ugyanis döntés arról, hogy kell-e plusz beavatkozás a piacba. Ez a beavatkozás lehet akár egy dinamikus árplafon, vagy egy árstop jellegű intézkedés is, korábban ugyanis Nagy Márton ez utóbbi lehetőségét sem vetette el.
Április 24-én, a legutóbbi, üzemanyagárak kérdésével is foglalkozó kormányülés napján 650 forint volt a benzin literje, és 639 forint volt a dízel literje (ezek piaci átlagárak). Május 8-ától ezek az árak rendre 624 és 612 forinton alakulnak. Vagyis a benzin esetében átlagosan 26, a dízel esetében átlagosan 27 forintos árcsökkentés valósult meg két hét leforgása alatt. A KSH és a kormány által is figyelt uniós, összehasonlítható adatsor minden csütörtök reggel jelenik meg. A múlt heti árak alapján 635 és 627 forint volt a régiós átlag, a magyar árak már ez alatt tartózkodnak azóta, kérdés ugyanakkor, hogy a régiós országokban hogyan változott az ár az elmúlt napokban.
Azt is érdekes lesz látni, hogy a kormány az elmúlt két hét árcsökkentéseiből, valamint az azt ösztönző kormányzati felhívásból, valamint a kettő kapcsolatából milyen következtetéseket von le. Előállhat az a forgatókönyv, hogy az akciót sikeresnek értékeli és lezártnak jelenti az ügyet, de fennáll az a forgatókönyv is, hogy úgy értékeli: a régiós árakhoz való kötés hatásos eszköz, ezért a jövőben ezt írja elő, vagyis megvalósul egy dinamikus árplafon (hogy mekkora árnál nem lehet magasabb a benzin, illetve a dízel ára). Ezt a lehetőséget mi is felvetettük, a dinamikus árképzés előnyeiről itt írtunk.
Miért ennyire fontos az üzemanyagok ára?
Az üzemanyagárak kérdése már régóta a kormány célkeresztjében van, a mögöttünk álló hónapokban számos fejlemény történt az ügyben:
- 2023 szeptemberében hangzott el először a kormányzat irányából az a célkitűzés, hogy a hazai üzemanyagáraknak a régiós közpmezőnyben kell lenniük, ezzel kapcsolatban és az erre való törekvésről egy „megállapodást is kötött" a kormányzat az üzemanyagpiaci szereplőkkel.
- Január közepén meredek emelkedésnek indultak az üzemanyagárak, ezt részben piaci, részben magyar-specifikus tényezőkkel is lehet magyarázni: előbbihez tartozik, hogy a közel-keleti konfliktus eszkalálódásának és az OPEC-országok kitermelési döntéseinek a hatására megugrott a nyersolaj vlágpiaci ára, de a benzin finomítói prémiuma is elszállt, ez ugyancsak emelte a benzin nagykereskedelmi árát, végérvényesen pedig a fogyasztói árat is.
- Ezeken felül „magyar-specifikus” tényezőknek is hozzájárultak a benzinár emelkedéséhez: január elején, két lépcsőben megemelték a jövedéki adószintet, ami miatt 42 forintos drágulás következett be a benzinkutakon (vélhetően a 42 forint egy részét a benzinkutak „nyelték le”, azaz a kutakon kisebb drágulást láthattak az autósok a kiskereskedelmi árrés beszűkülése mellett). Magára az adóemelésre egyébként szükség volt, annak mértéke azonban lehetett volna alacsonyabb is: az emelés olyan mértékben lett meghatározva, ami a 420-as euró-árfolyamig elegendő, ebben a tekintetben tehát lehetett volna némi mozgástér a teher csökkentésére (jelenleg xxx forintot kell adni egy euróért). Mindeközben idén nagyot gyengült a forint a dollárral szemben, ami szintén kedvezőtlen fejlemény a hazai üzemanyagpiac számára.
- Hiába volt tehát érvényben már tavaly október óta egy megállapodás a hazai üzemanyagszereplők (elsősorban a MÁSZ és a Mol) és a kormányzat között, az érak a fenti tényezőknek köszönhetően mégis az egekbe szöktek, ráadásul a régiós mezőnyben rendre a legdrágábbak között szerepelt a magyar benzin és a dízel is. Március közepén szólalt fel ismét az ügyben Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter ekkor jelezte: „Ha a megállapodás (az üzemanyagpiaci szereplőkkel) megtörik, akkor be kell avatkozni az üzemanyagárakba”
- Ezt követően április elején, Nagy Márton kommunikációja alapján egyre valószínűbbé vált a kormányzati beavatkozás, amit a KSH régiós üzemanyagár-összehasonlító rendszerének a megszületése követett április 19-én – a nemzetgazdasági miniszter jelezte, hogy ez a statisztika fogja az alapját adni egy esetleges beavatkozásnak az üzemanyagpiacon (a statisztika torzító hatásaival itt foglalkoztunk).
- Lantos Csaba energiaügyi miniszter a KSH kimutatása kapcsán április 24-én jelezte: ha szükség lesz beavatkozásra, akkor vélhetően egyfajta dinamikus árplafonra lehet számítani, ami a régiós átlagárat veszi alapul a hazai üzemanyagárak meghatározásánál. Ennek a megoldásnak az előnyeiről itt írtunk.
- Ezt követően érkezett a kormány önkéntes árcsökkentésre való felhívása.
- Május 3-i fejlemény a témában, hogy a Mol átalakította az árazását: innentől kezdve az addigi két alkalom helyett akár többször is dönthet az üzemanyagok nagykereskedelmi áráról a társaság, a cél ezzel az, hogy rugalmasabban tudjon alkalmazkodni a folyamatosan változó világpiaci helyzethez.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Balogh Zoltán
