Portfolio signature

Csökkenő nyugati, erősödő keleti befolyás Magyarországon is?

Napjainkban ünnepeljük Magyarország és másik kilenc tagország Európa Unióhoz való csatlakozásának 20. évfordulóját, amely egyben lehetőséget kínál arra is, hogy megvizsgáljuk, hogyan változott a csatlakozó országok gazdasági szerepe az Európai Unióban. Gazdasági szempontból az egyik legfontosabb kérdés a külkereskedelmi kapcsolatok alakulása és a különböző ellátási láncok változása. Vajon a kevésbé fejlett, 2004-ben csatlakozó országoknak sikerült elmozdulni az európai ellátási láncok perifériájáról, erősebben integrálódva ezáltal az Európai Unióba? Ebben a cikkben ezt a kérdéskört járom körül.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Csatlakozás és integrációs törekvések

Az Európai Unió (EU) működésében meghatározó szereppel bír a négy szabadságelv, amely az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgását teszi lehetővé a tagállamok között, lebontva ezzel a kereskedelmi és pénzügyi korlátokat. Ezek az elvek megkönnyítik a külföldi befektetések végrehajtását az új tagállamokban, majd az ott létrehozott vállalatok szabadon, vámmentesen és mennyiségi korlátozások nélkül szerezhetik be a termeléshez szükséges inputokat, valamint adhatják el a saját termékeiket a szövetségen belül. A külföldi tőke beáramlása egyben technológiai transzfert, magasabb termelékenységgel bíró gyártói kapacitás létrehozását is jelenti, kihasználva a belépő országokra jellemző alacsonyabb bérszínvonalat. Ezáltal a nyugati vállalatok olcsóbban tudják előállítani a termékeket, míg a csatlakozó országokban fejlett technológia mellett jönnek létre új munkahelyek, serkentve a gazdasági aktivitást, csökkentve a munkanélküliséget.

Hasonlókat tapasztalhatunk az EU-ban is a 2004-ben csatlakozó országok, köztük Magyarország esetében is. Fontos azonban megjegyezni, hogy már 2004 előtt, a rendszerváltást követően beindultak ezek a gazdasági folyamatok. A 90-es években megfigyelhető volt már a külföldi tőke beáramlása, multinacionális vállalatok létrehozása és a kereskedelmi kapcsolatok erősödése a régebbi (2004 előtt csatlakozó országok) és az új tagországok között (2004-ben csatlakozó országok). Ezekre a folyamatokra jó példa a Magyarországon történő német tőkebefektetések, mint az Audi vagy a Bosch magyar leányvállalatainak létrehozása. A csatlakozások 20. évfordulójához érkezve érdemes megvizsgálni, hogy vajon az azóta eltelt két évtizedben az új tagországok milyen mértékben tudták megerősíteni a pozíciójukat az európai termelési láncokban, amely ennek a cikknek a központi kérdése is egyben.

Az értékláncok gazdasági jelentősége

A kétoldalú külkereskedelmi adatok elemzése jó kiindulópont lehet az országok közötti gazdasági kapcsolatok elemzésére. Azonban az utóbbi évtizedek globalizációs folyamatainak köszönhetően a termékek előállítása számos termelési eljárásra töredezett szét, ráadásul az egyes fázisokat egyre több országban végzik el.

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés