Előfizetői tartalom

A kormánydöntések nehéz öröksége feszíti a magyar gazdaságot

A külkereskedelmi egyenleg tavalyi javulását nagyjából azonos mértékben határozta meg két tényező: egyszerre estek be a 2022-es rekordszintekről az energiahordozók árai, valamint a magas infláció miatt beszakadó lakossági fogyasztás miatt csökkent az import. A kormányzat egyes intézkedései – például az ársapkák – ráadásul fenntartották a cserearány-romlás egyensúlyromboló hatását, a gazdaság középtávon meg is fizeti ennek árát magasabb államadósság és finanszírozási költségek formájában, ami végül alacsonyabb növekedési potenciállal jár együtt – derül ki az Európai Bizottság egyensúlytalansági jelentésének egyik elemzéséből.

A közvéleményben az elmúlt évek úgy élnek, hogy a 2022 előtti időszak a gyors GDP-növekedés, az utáni következő negyedévek a recesszió jegyében teltek. De ha a reál bruttó hazai jövedelem (RGDI) oldaláról vizsgáljuk az elmúlt két évet, jelentősen árnyaltabb kép rajzolódik ki: 2021-től a makrogazdasági jövedelmek csökkenni kezdett, mivel az emelkedő energiaárak miatt...

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Cikkarchívum előfizetés

  • Portfolio.hu teljes cikkarchívum
  • Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái

Előfizetés