Portfolio signature

Meghátrálás helyett vezércsel: a trükkös jegybank megint megpróbálja megvezetni az egész világot

Nincs már negatív kamat a világon, miután a japán jegybank 17 év után ismét kamatot emelt. A Bank of Japan immár két éve próbált szembemenni a világgal, de végül ők is kamatemelésre kényszerültek: a szimbolikus jelentőségű szigorítást mégis a jen leértékelődése követte. Nem nehéz megérteni, hogy miért, a jegybank ugyanis pontosan azt csinálja, amit az elmúlt két évben végig: a szigor felé történő látszólagos elmozdulással gumicsontot dob a piacoknak, miközben teljes erejéből élénkít tovább. A pénzpiaci folyamatok tükrében őrültségnek tűnhet a jegybank hajthatatlansága, a reálgazdasági helyzetet látva viszont meg lehet érteni a Bank of Japan álláspontját. Ám a kettős játékkal nagy kockázat jár: a japán központi banknak nincs a saját kezében a sorsa.

Amikor nagyjából egy éve Kazuo Ueda átvette a japán jegybank vezetését Haruhiko Kurodától, a jegybank lépéseit figyelő piaci szereplőkben feléledt a várakozás, hogy a Bank of Japan (BoJ) felhagy az unortodox politikával, és engedve a piaci nyomásnak fokozatosan normalizálni fogja az ultralaza monetáris politikáját. A piac viszont több csalódást követően ráeszmélt, hogy az Ueda-kurzus nem különbözik sokban a Kuroda-érától.

A japán jegybank vonakodva, hosszú mérlegelés után csak idén márciusban döntött kamatemelés mellett, véget vetve ezzel a negatív kamatok korának globálisan is – a Bank of Japan volt az utolsó, aki kitartott a szokatlan gyakorlat mellett. Az irányadó kamatot a központi bank -0,1%-ról 0 és 0,1% közötti tartományba emelte, 2007 után először növelte a kamatokat ezzel a lépéssel. Az irányadó ráta 2016 óta volt negatív.

A BoJ emellett megszüntette a hozamgörbe-kontrollt is: eddig a 10 éves kötvény hozamát 1% környékén tartották, most elméletben engedik a szint fölé emelkedni a hozamokat adott esetben. Az eszközvásárlásokat is mérséklik: a tőzsdén kereskedett alapokat és ingatlanalapokat ezentúl nem vásárolják, és a későbbiekben pedig tovább szigorítják a mérlegpolitikát. Teljesen azért nem mond le a beavatkozásról a BoJ: azt is bejelentették, hogy a hozamok nagyobb kilengése esetén lépnek, az államkötvények vásárlását pedig továbbra is nagy összegben folytatják.

Amire választ kaphat cikkünkben:

  • Miért kényszerült a japán jegybank kamatemelésre?
  • Mióta volt negatív a kamat, és mikor emelt utoljára a Bank of Japan?
  • Miért volt évtizedeken keresztül ennyire laza a japán jegybank?
  • Milyen mértékű szigorításnak felel meg a mostani döntés?
  • Miért ütötték meg a jent a kamatemelés ellenére?
  • Mik a kilátások Japánban?

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés