Százzal repeszthet tovább a jegybank
Tavaly szeptemberben 13 százalékon ért össze az alapkamat és az egynapos betéti ráta, azóta havi 75 bázisponttal csökkentette előbbit a Monetáris Tanács, így december végére 10,75 százalékra mérséklődött a kamatszint.
Korábban az MNB a stabilitást és a kiszámíthatóságot hangsúlyozta, így minden adott lenne a lazítás folytatásához ugyanilyen ütemben. Viszont a decemberi infláció alacsonyabb lett a vártnál, így felelrősödtek a kamatcsökkentési várakozások. Erre tett még rá egy lapáttal majdnem két hete Virág Barnabás, ugyanis az MNB alelnöke azt mondta, hogy legalább annyi érv szól a 100 bázispontra gyorsítás, mint a 75 bázisponton tartás mellett.
De miért indokolna az alacsonyabb infláció nagyobb vágást? A decemberi inflációval az MNB által gyakran emlegetett visszatekintő reálkamat 2006 óta nem látott csúcsra emelkedett. Így egyrészt lehetőség van erősebb lazításra, másrészt fokozódhat a nyomás rajtuk, hogy a gazdasági növekedés támogatása érdekében erősebben vágják a kamatot. Ezt a nyomást erősítheti Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti kijelentése, ő arra utalt, hogy az infláció legyőzése után idén már a növekedés beindítására kell fókuszálni.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
