Magyarország a világ élmezőnyébe került egy fontos klímaügyi mutatóban

A világ megújuló villamosenergia-termelő kapacitásának megháromszorozása 2030-ig a legfontosabb lépés, amelyet az emberiség ebben az évtizedben megtehet a katasztrofális mértékű klímaváltozás elkerülése érdekében. Ez önmagában szállítaná a klímacél eléréshez 2022 és 2030 között szükségesnek tartott üvegházgáz-emissziócsökkentés kétharmadát. A 2050-es klíma-/karbonsemlegesség eléréséhez 2022-höz képest 2030-ig 35%-kal, 2035-ig pedig 65%-kal lenne szükséges csökkenteni a globális kibocsátást.

A megújuló kapacitás évtized végéig történő megháromszorozásának célja mellett az ENSZ tavaly év végén tartott 28. éves klímacsúcsán lényegében a világ összes országa kiállt, és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzése szerint ez további szakpolitikai intézkedésekkel jó eséllyel el is érhető. Ezt támogatja, hogy a megújulók részben a kiegészítő technológiák fejlődésének köszönhetően egyre versenyképesebbek a fosszilis forrásokkal, így a zöldítés nem "csak" a klímacélok teljesítéséhez, hanem az energiaköltségek mérsékléséhez és a fosszilis importfüggőség enyhítéséhez, az energiaszuverenitás növeléséhez is hozzájárul.

A globális triplázáshoz nem feltétlen szükséges, hogy minden ország megháromszorozza megújuló kapacitását, hiszen várhatóan lesznek olyan államok is, melyek ennél is nagyobb előrelépést érnek majd el, de érdemes megjegyezni, hogy mely országok tűztek ki olyan célt, amely megfelel e törekvésnek. Az EMBER nevű nonprofit környezetvédelmi agytröszt 57 ország és az Európai Unió energia- és klímapolitikai célszámait elemezve arra a következtetésre jutott, hogy ezek között jelenleg mindössze 10 olyan ország akad, amelynek célja zöld áramtermelő kapacitásának legalább a megháromszorozása 2030-ig a 2022-höz képest.