A munkavégzés mikéntje az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül, amelyet nagymértékben felgyorsított a koronavírus-világjárvány. Az egyik legmarkánsabb változás a korábban legfeljebb kísérleti jelleggel alkalmazott hibrid modellek széleskörű elfogadása volt. Ezek a megoldások ötvözik a távmunka és a személyes jelenléttel járó - főként irodai - feladatvégzés elemeit. Bár ez a megközelítés pandémiás szükségszerűségből született, bebizonyosodott, hogy számos előnnyel jár mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára. Ebben a cikkben a hibrid munkavégzés előnyeit vizsgáljuk meg, és azt, miért valószínű, hogy hosszú távon is az életünk része marad.
Mennyi az annyi? Néhány százmillió
Az Eurofound a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint a Covid előtti időszakban a globális munkaerő-állomány 7,9 százaléka, mintegy 260 millió ember dolgozott folyamatos jelleggel otthonról. Közülük 18,8 százalékot tett ki az alkalmazottak aránya a globális adatok szerint, miközben a magas jövedelmű országokban ez a ráta meghaladta az 55 százalékot is.
A Boston Consulting Group által 2020 végén – vagyis a koronavírus-járvány első, lezárásokkal és így a home office robbanásszerű terjedésével kísért időszakában – felvett globális felmérése pedig már azt mutatta, hogy 31 százalékról 51 százalékra nőtt a Covid előtti időszakhoz képest azok aránya, akik teljes mértékben vagy részmunkaidőben otthonról dolgoztak.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
