Határozott idejű szerződés: a Covid itt is hatott
A határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók aránya a koronavírus-járvány idején csökkent az EU-ban, miután sok munkahely szűnt meg a lezárások következtében, és a leépítések a fiatalok mellett elsősorban a meghatározott időre felvett munkavállalókat érintették, különösen, ha olyan szektorban dolgoztak, amelyeket leginkább sújtottak a lezárások (pl. vendéglátás, turizmus). A Covid-járvány kitörésének évében, 2020-ban a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók aránya így 14% alá csökkent, miközben 2016 és 2018 között a ráta még megközelítette a 16%-os szintet.
A lezárások megszűnésével, a gazdaság újranyitásával aztán ismét enyhén növekedni kezdett a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott munkavállalók száma (arányuk 2021-ben elérte a 14%-ot). A hat hónapos vagy annál rövidebb időtartamú munkaszerződések arányának 2017 óta tartó csökkenése viszont tovább folytatódott, az így foglalkoztatott munkavállalók aránya 4%-ra csökkent a 2017-ben mért 6%-ról.
A határozott idejű állások elvállalása jellemzően „nem önkéntes alapon” történik, ami azt jelenti, hogy az ilyen foglalkoztatási formában dolgozó személy nem talált más, határozatlan időre szóló állást. Miközben az alacsonyabb iskolai végzettségűek nagyobb valószínűséggel dolgoznak határozott idejű munkaszerződéssel, ez a fajta foglalkoztatás az oktatásban és az egészségügyben a magasabb iskolai végzettségű munkavállalók körében is elterjedt.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
