Annak ellenére, hogy az eurózóna gazdasága nagyjából stagnál (2023 első és második negyedévében 0,1%-kal nőtt a GDP az előző három hónaphoz képest), a munkahelyteremtés mértéke továbbra is erőteljes, az euróövezet munkaerőpiaca összességében igen feszesnek tekinthető. Ennek köszönhetően a munkanélküliségi ráta történelmi mélypontra, 6,4%-ra csökkent júniusban, és ezen a szinten maradt a következő hónapban is.
Ugyanakkor a cégek számára mostanra a munkaerő biztosítása vált a tevékenységüket hátráltató legnagyobb kínálatoldali problémává.
A munkaerőhiány fő okaként gyakran a gazdaság koronavírus-járvány utáni fellendülését, a népesség elöregedését szokták említeni, miközben jórészt figyelmen kívül hagynak egy fontos tényezőt, az egy foglalkoztatottra jutó munkaórák átlagos számának alakulását – hívja fel a figyelmet elemzésében az ING vezető közgazdásza, Bert Colijn. A mutató 2013 és 2019 között meglehetősen stabil volt, majd a koronavírus-járvány idején jelentősen csökkent a munkaórák száma, amit elsősorban a szabadságkiadási programok tömeges igénybevétele okozott. A mutató még mostanra sem érte el a Covid időszaka előtti szintet, 2,2%-kal alacsonyabb annál.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
