A közös valuta és a munkaerőpiaci egyenlőtlenségek
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tudományos folyóirata, a Statisztikai Szemle augusztusi számának egyik tanulmánya az euróövezet munkaerőpiaci tendenciáit vizsgálta meg abból a szempontból, hogy a monetáris unióban a munkaerőpiacon mutatkozó átlagos egyenlőtlenségek mérséklődtek-e, ahogy azt a konvergenciaelméletből kiindulva feltételezni lehet. A konvergenciaelmélet értelmében ugyanis az Európai Unión belüli gazdasági integráció mélyülése – így a gazdasági és monetáris unió megvalósítása, vagyis a közös valuta, az euró bevezetése – a konvergencia folyamatát erősítheti, hozzájárulva ezzel az EU-tagországok közötti gazdasági-társadalmi egyenlőtlenségek csökkenéséhez. A tanulmány szerzőinek (Ferkelt Balázs, a Budapesti Gazdasági Egyetem egyetemi docense, valamint Sándorné Kriszt Éva, a BGE egyetemi tanára) kutatási hipotézise a konvergenciaelméletből kiindulva abban állt, hogy a gazdasági és monetáris unióban a munkaerőpiacon mutatkozó átlagos egyenlőtlenségek mérséklődnek.
A tanulmány az eurózóna átlagos munkanélküliségi, foglalkoztatási és aktivitási rátájának alakulását, relatív szórását és szigma-konvergencia-mutatóját elemezte, és hasonlította össze az EU hasonló mutatóival. A 2000 és 2020 közötti munkaerőpiaci adatok elemzésénél a monetáris unió esetében a 2020-as helyzetnek megfelelően a 19 tagú eurózónából indultak ki a tanulmány szerzői (Horvátország 2023. január 1-jei csatlakozását természetesen nem vették figyelembe), míg az EU esetében a jelenlegi 27 tagországot vették alapul (az EU-ból 2020-ban kilépő Egyesült Királyságot a teljes vizsgált időszakban figyelmen kívül hagyták).
A szigma-konvergencia módszere a Nobel-díjas amerikai közgazdász, Robert Solow növekedési modelljéből vezethető le, és az egyenlőtlenségek általános szintjének vizsgálatára használják. A szigma-konvergencia szórás alapú mérőszám, amely alapján időben akkor csökkennek az egyenlőtlenségek, ha az egy főre jutó GDP logaritmizált adataiból számított szórás (a logaritmizálással a kiugró értékek torzító hatása jelentősen mérsékelhető) csökkenő tendenciát mutat – olvasható a tanulmányban. A szigma-konvergenciát általában a gazdasági fejlettségben mutatkozó (egy főre jutó vásárlóerő-paritáson számított GDP-vel kifejezett) egyenlőtlenségek alakulásának értékelésére használják, ugyanakkor munkaerőpiaci egyenlőtlenségek számítására is alkalmazták már korábban.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
