A legjelentősebb negatív tényezőt a zömében vízhűtéses globális atomerőmű-flotta termelésére nézve a hűtésre használt természetes vizek felmelegedése, illetve szintjének csökkenése jelenti. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatai szerint a világ atomerőműveinek 45%-át tengervízzel, 15%-át tavak, 14%-át pedig folyók vizével hűtik, míg a fennmaradó 26%-ot (a magyar Heller László és Forgó László találmányán alapuló) hűtőtornyokkal, lényegében léghűtéssel hűtik.
A globális felmelegedés a természetes vizek hőmérsékletét - különösen nyaranta - rendkívüli mértékben megemelheti, ami ellen még a tengervízhűtéses atomerőműveknek is fejlesztésekkel kell védekezniük. Erre a hatásra a tavak vagy folyók vízével hűtött atomerőművek esetében a csapadékmintázatok átrendeződése és a fokozott párolgás miatti alacsony vízállás még rá is erősít, hiszen ilyenkor a víz gyorsabban melegszik. A Paksi Atomerőmű is ez utóbbi körbe tartozik: az erőmű blokkjai frissvíz-hűtésűek, azaz a Dunából kiemelt víz közvetlenül hűti a turbinák kondenzátorait.
A hűtővíz magas hőmérséklete többféle módon is kedvezőtlenül befolyásolja az atomerőművek termelését, amelyek termelése ezért nyáron alacsonyabb, mint télen.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
