A magyarországi akkugyár-tervekkel ért új mérföldkőhöz a globális energiaforradalom

Globális mértékkel is jelentős a debreceni akkumulátorgyár

Az IEA elemzése az akkumulátorok mellett a napelemek, a szélturbinák, az elektrolizátorok és a hőszivattyúk szempontjából is vizsgálta a gyártókapacitások évtized végéig várható alakulását. A szervezet ezt megelőző legutóbbi jelentésében ismertetett 2022 végi helyzethez képest tett bejelentések különösen a napelemek 2030-ra várható gyártókapacitására vonatkozó prognózist emelték meg jelentős mértékben, 60%-kal, az akkumulátorok esetében 25%-kal, míg az elektrolizátoroknál 20%-kal módosították fel a prognózist.

Míg a már bejelentett projekteket figyelembe véve az akkumultárgyártó kapacitás várhatóan szintén eléri 2030-ban a klímacél teljesítéséhez szükségesnek tartott méretet, a szélturbinák esetében az indokoltnak kevesebb mint 30%-a, az elektrolizátoroknál valamivel több mint 60%-a, a hőszivattyúknál pedig nem sokkal több mint 40%-a áll majd rendelkezésre az elvárt gyártókapacitásnak. A beruházási folyamatok rövidsége és az új bejelentések volumenének gyors növekedése miatt a kilátások valójában pozitívabbak, mint amit ezek az arányszámok elsőre sugallnak, de óvatosságra int, hogy a bejelentett projekteknek egyelőre csak töredéke kezdődött el vagy született meg a végső beruházási döntés (a napelemes gyártókapacitás esetében mintegy 25%, az akkumulátoroknál pedig körülbelül 30% ez az arány).

A klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából pozitív változáshoz az akkugyárak tekintetében a figyelem és viták középpontjába került magyarországi beruházási tervek is hozzájárultak. A riport szerint a kínai CATL 2025-re felépíteni tervezett debreceni gyára az idei első negyedévben világszerte bejelentett projektek közül az ötödik legnagyobb a maga 100 GWh-s tervezett gyártási kapacitásával, amelyet 2028-ra érhet el.