Portfolio signature

Van egy megoldás, amivel csökkenthető az óriási bérszakadék

Portfolio
Számos tanulmány kimutatta már, hogy a kollektív tárgyalások által lefedett munkavállalók aránya világszerte kiemelt szerepet játszik a bérnövekedés, valamint a jövedelemi egyenlőtlenségek csökkenése terén. A kollektív tárgyalások lefedettsége terén azonban nagy eltérések tapasztalhatók az egyes országok között. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) honlapján napokban megjelent, közel 100 ország adataira kiterjedő elemzésében Quentin Mathys, az ILO munkaügyi statisztikusa ezzel kapcsolatban azt vizsgálta meg, hogy milyen összefüggés áll fenn a szakszervezetek elterjedtsége és a kollektív tárgyalások által lefedett munkavállalók aránya között.

Abban a 99 országban, amelyekkel kapcsolatban elérhetők mind a kollektív tárgyalások lefedettségi arányára, mind a szakszervezeti sűrűségre vonatkozó adatok, átlagosan pozitív kapcsolat mutatható ki a két mutató között. Ez nem is meglepő, hiszen jellemzően több munkavállalóra terjed ki a kollektív szerződés, ha több munkavállaló szakszervezeti tag. Ez a korreláció azonban nem minden ország esetében érvényesül teljes mértékben.

A 99 országból 14-ben a szakszervezeti sűrűség legalább 5 százalékponttal magasabb, mint a kollektív tárgyalások lefedettségi aránya - írja Quentin Mathys, az ILO munkaügyi statisztikusa.

  • Ennek az a lehetséges magyarázata, hogy a szakszervezeti tagok a közszférában koncentrálódhatnak, ahol a bérekről és a munkafeltételekről jellemzően nem kollektív tárgyalások, hanem más eljárások révén jön létre megállapodás.
  • A másik magyarázat pedig az lehet, hogy a munkaadók korlátozott mértékben támogatják a kollektív tárgyalási törekvéseket, ami a kollektív szerződések alacsonyabb mértékű lefedettségét okozhatja.

Döntő fontosságú, milyen szinten zajlanak a kollektív tárgyalások

Másfelől az adatokból az is kiderül, hogy 45 országban a kollektív tárgyalások lefedettsége legalább 5 százalékponttal meghaladja a szakszervezeti sűrűség arányát. Ezekben az esetekben pedig arról van szó, hogy a nem szakszervezeti tag munkavállalók az adminisztratív kiterjesztések, záradékok miatt kerülnek a kollektív szerződések hatálya alá, vagy azért, mert a munkaadók a szakszervezeti és nem szakszervezeti tag munkavállalókat egyenlően kezelik. Hasonlóképpen, ha a kollektív szerződéseket a gazdaság egészére vagy egész ágazatokra vonatkozóan tárgyalják - vagy azok olyan kisebb cégekre is kiterjednek, ahol a munkavállalók kisebb valószínűséggel szakszervezeti tagok -, akkor ez a szakszervezeti sűrűséghez képest magasabb lefedettségi arányt eredményezhet a kollektív szerződések terén.

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés