Magyarország bruttó külföldi forrásbevonási szükséglete 2022-ben érdemben emelkedett. A bruttó külső finanszírozási igény a 2011 óta tartó fokozatos mérséklődés után az elmúlt 3 évben – a külső egyensúlyi pozíció finanszírozási igénybe fordulásával – párhuzamosan emelkedésbe váltott. Az ország külső forrásigényét mutató, a pénzügyi mérleg tételeiből számított éves külső finanszírozási igény a GDP 9 százalékát tette ki – derül ki az MNB fizetési mérleg jelentéséből. A 2021. december végi – vagyis 2022-ben lejáró – rövid külső adósság a GDP 16 százaléka volt, ami szintén növekedést jelent az előző évi szinthez képest. Összességében a magyar gazdaság adott évben megújítandó külső forrásait mutató – a két érték összegeként adódó – bruttó külső finanszírozási igény a GDP 25 százalékát tette ki.
Az MNB nemzetközi tartalékai az év végén 38,7 milliárd eurón álltak, ami megegyezett a szeptember végi szinttel. A negyedik negyedévben az alábbi tényezők befolyásolták a tartalékot:
- Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) nettó devizafinanszírozási műveletei összesen 1,7 milliárd euró tartaléknövelő hatással jártak, melyben a legnagyobb szerepet az ÁKK euróban és renminbiben denominált zöld kötvény kibocsátásai, illetve dollárban denominált zártkörűen végrehajtott rábocsátása játszották.
- Az európai uniós források tartaléknövelő hatása 1,3 milliárd euró volt, amely döntően még a 2014-2020-as kohéziós források beáramlásához köthető, de részben már az új ciklusból származó előleget is tartalmazott.
- Az egyéb devizák, illetve az arany árfolyamának euróval szembeni elmozdulásából adódó átértékelődés összességében csökkentette a tartalékot.
- A nettó energiaimport fedezéséhez kapcsolódó eszközt 2022 novemberében indította el az MNB, a devizalikviditási igény kielégítése csökkentette a tartalékok szintjét. Az nem szerepel a mostani jelentésben, hogy pontosan mekkora összeget kellett ehhez felhasználni.
- A Magyar Államkincstár devizatranzakciói szintén a devizatartalék csökkenése irányába hatottak.
- A negyedév végi eurólikviditást nyújtó swapeszköz kihasználtsága és az igénybe vett nemzetközi repólehívások egyenlege 2022. szeptember végéhez képest csökkentette a tartalékot.
Az egész évet vizsgálva a jegybank devizatartaléka 0,3 milliárd euróval emelkedett döntően az alábbi tényezőkhöz köthetően:
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
