Magyar leválás az orosz gázról: óriási kérdőjeleket látunk

Diverzifikálna Magyarország, de egyelőre nem megy

Magyarország törekszik az oroszok felőli évi 4,5 milliárd köbméternyi gázimport diverzifikálására, de erősen rá van utalva a régiós országok támogató segítségére, és az európai gázpiaci egyensúlyhiány miatt sem áll készen arra, hogy a megbízhatónak tartott orosz partnert lecserélje – gyakorlatilag ezt üzente a hétfői 4. Budapest LNG Summit nyitóelőadójaként Szijjártó Péter. Amint beszámoltunk róla: a magyar külgazdasági és külügyminiszter felvázolta, hogy három fő diverzifikációs irányt is meghatározott a kormány, de azt érzékeltette, hogy egyik téren sem rajtunk múlik a haladás sebessége. Az alábbi a három irány, amelyek háttere saját kiegészítéseinkkel az alábbi:

1. Horvátország felől elvileg jöhetne több LNG Magyarországra, de a gyakorlatban két ok miatt sem fog ez megtörténni még több évig. Ennek egyik oka a Krk-i LNG-terminál kapacitásában, a másik oka a horvát-magyar interkonnektor kapacitásában keresendő. Amint a terminált üzemeltető cég egyik illetékese a konferencián jelezte: 2025 közepére a Krk-i LNG-terminál éves fogadó kapacitása 2,9 milliárd köbméterről 6,1 milliárdra ugrik majd, ami örvendetesnek tűnik magyar szempontból, de a gyakorlatban egyelőre nem az. Ennek oka, hogy a 2,9 milliárd köbméteres jelenlegi Krk-i kapacitásból a magyar állami MVM évi 1 milliárd köbmétert kötött le, a MET 0,5 milliárdot, de a további Krk-i kapacitásnövelésből egyelőre még nem kötöttek le további volument a magyarok, mert 2024-ben várható az ezzel kapcsolatos kiírás. A magyar jelentkezést az is befolyásolja, hogy a horvát-magyar interkonnektor horvátok felőli kimenő oldalán az éves kapacitás csak 1,75 milliárd köbméter (a magyar fogadó oldalon már régebb óta 3,5 milliárd köbméter az elméleti kapacitás, de a gyakorlatban így ott is csak 1,75 milliárd köbméter), így hiába nő meg egyelőre a Krk-i LNG-terminál kapacitása, ha nem tudjuk kihozni a gázt Horvátországból. Az egyik panelbeszélgetésben a horvát vezetéküzemeltető mindenesetre jelezte, hogy az első fejlesztési projektek között lesz a magyar interkonnektor felé a szűk vezeték keresztmetszet és maga az interkonnektor kimenő kapacitásának 3,5 milliárd köbméterre bővítése. Bár nem hangzott el az eseményen, de szakmai berkekben régebb óta él az a nézet, hogy a vonakodó horvát fejlesztési hozzáállás mögött az lehet, hogy a MOL-INA vitában szeretnének jobb pozíciót elérni a horvátok Magyarországgal szemben, és ha ez sikerül, akkor a gázpiaci mellett az olajpiaci kapacitásbővítés (Adria vezeték) is gyorsabban megtörténne, illetve addig sem emelnék az olajtranzit díját a hétszeresére, mint most megtették. Ugyanígy nem hangzott el, de az is meghúzódhat az orosz leválásban óvatos magyar kormányzati stratégia mögött, hogy nincs igazán rászorulva egyelőre (lásd alább), másrészt egyszerre három energetikai fronton is szoros a kapcsolatunk az oroszokkal (olajszállítás a Barátság kőolajvezetéken, illetve a Paks II. projekt) így az egyik fronton a kapcsolatok lazítása negatív hatással lehet a másik kettőre is.
2. Azerbajdzsán felől az évi 2 milliárd köbméterre tervezett hosszú távú gázvásárlási szerződésünkhöz nem véletlenül nincs egyelőre hivatalos, nyilvánosan kommunikált kezdődátum, ugyanis ennyi plusz gáz eljuttatásához a dél-kelet-európai térségben még számos beruházás szükséges, így évekre lehetünk még az ekkora éves volumenű beszerzéstől. A tavaly ősszel átadott görög-bolgár interkonnektor évi 3 milliárd köbméteres kapacitása már le van kötve egyéb szereplők által, a bővítése időigényes, így egyelőre a magyar kommunikáció szerint most év végéig egy „jelképes” 100 millió köbméteres mennyiségű azeri gáz jut el csak hozzánk több ország közreműködése segítségével.
3. A Lengyelország felőli esetleges LNG-import azért csak elvi szinten lehetséges egyelőre a miniszter jelzése szerint, mert az eddig kiépült LNG-fogadó kapacitás (10 milliárd köbméter feletti éves volumen hangzott el a lengyel GAZ-SYSTEM elnökhelyettesétől, Andrzej Kensboktól) kisebb a lengyel gázfelhasználásnál, így Szijjártó utalása szerint a lengyel piacról Szlovákián át Magyarországra eljuttatni a gázt egyelőre akadályokba ütközik. A téma kapcsán az egyik panelbeszélgetésben Peter Pčola, a szlovák Eustream kereskedelmi igazgatója megjegyezte, hogy magyar-szlovák interkonnektor éves kapacitása akár 6 milliárd köbméter is lehet műszaki beállítástól függően. Érdemes tudni, hogy a lengyel-szlovák interkonnektornál Szlovákia felé a kapacitás évi 4,7 milliárd köbméter, a szlovák-magyar interkonnektorná pedig jelenleg évi 4,4 milliárd köbméter.

Nehéz a régiónk helyzete, de...

Azt, hogy kelet-közép-európai országként tényleg nehezebb mind Magyarország, mind Szlovákia leválása az orosz gázról, az eseményen Zombori Dóra, a Külgazdasági és Külügyminisztérium energiabiztonságért felelős helyettes államtitkára, Fritsch László, az MVM CEEnergy vezérigazgatója, illetve Marián Široký, a szlovák energiaszolgáltató SPP igazgatótanácsi elnökhelyettese is érzékeltette.

Zombori úgy fogalmazott: fontos adottság és nehézség, hogy Magyarországnak nincs tengerpartja, de ezzel együtt is törekedni kell a diverzifikációra. Hangsúlyozta: ez azonban nem azt jelenti, hogy az egyik nagy ellátóról átállunk egy másikra (Oroszországról például Azerbajdzsánra – a szerk.), hanem azt, hogy több kisebb tétellel valós diverzifikációt érünk el. Ennek érdekében meg kell találni azokat a módokat, útvonalakat, amelyeken keresztül a piacon (majdan) megjelenő LNG-volumen ténylegesen el tudja érni a régiónkat, illetve Magyarországot. Rámutatott, hogy