A Paksi Atomerőmű új blokkjainak tulajdonképpeni építkezése még el sem kezdődött, de a projekt története már közel 16 éves múltra tekint vissza, igazolva, hogy a rendkívül összetett, tőke- és időigényes atomerőmű-építési folyamatot számos akadályozó tényező lassíthatja. Az MVM Csoport 2007. július 31-én kezdte meg az új atomerőművi blokkok megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozását (Teller-projekt), az Országgyűlés pedig 2009. március 30-án fogadta el nagy többséggel (330 igen, 6 nem és 10 tartózkodás mellett) azt a határozati javaslatot, amely hozzájárulást ad az új atomerőművi blokkok felépítésének előkészítéséhez a paksi atomerőmű telephelyén. Ezután újabb szűk 5 évnek kellett eltelnie, mire a létesítésre vonatkozó fő szerződés megszülethetett, vélhetően a gazdasági világválságtól nem függetlenül.
Az eredeti tervek szerint
a Paks II. Projekt keretében építendő két új, egyenként 1200 MW-os nukleáris blokknak 2023-ban és 2024-ben kellett volna üzembe állnia. A 2014 januárjában tender nélkül megkötött magyar-orosz kormányközi megállapodás évében a fővállalkozó Roszatom úgy becsülte, hogy az engedélyeztetési folyamat 3 évet, a felépítés pedig 6 évet vehet igénybe, amit további 1,5 évnyi üzembehelyezési periódus követ.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
