• Megjelenítés
 
Előfizetői tartalom

Az olcsó pénz egy újabb mellékhatása: a jegybanki negatív tőke és annak társadalmi ára

A jegybankok vesztesége, és negatív tőke melletti működése nem újkeletű jelenség. A témakör az utóbbi időszakban azonban több szempontból is új relevanciát nyert. Míg korábban elsősorban a fejlődő és feltörekvő országok jegybankjait érintette, az utóbbi hónapokban már a globálisan meghatározó jegybankok kapcsán vált aktuálissá. A veszteségek nem függetleníthetőek az elmúlt másfél évtized intenzív mennyiségi könnyítéseitől (QE), melyekkel az alacsony infláció emeléséért küzdöttek, szemben a mai magas inflációs helyzettel. A siker korlátozott volt, s ezzel egyidőben a jegybankokba vetett bizalom is csökkenésnek indult, amin nem javított az sem, hogy az infláció megjelenését követően a kamatemelések a vártnál ismét lassabban hozták el az inflációs fordulatot. Mindeközben a korábbi időszak olcsó pénzének egy újabb társadalmi költségével szembesülünk: a jegybanki veszteségek idővel a kormányzati költségvetéseket terhelik. Innen pedig csak egy lépés, hogy az adófizetők költségévé váljon, és mindezek következtében sérüljön a jegybanki függetlenség és hitelesség.

Soha nem látott mértékű többletlikviditás a szokatlan mértékű veszteségek hátterében Normál körülmények között a jegybankok működése nyereséges, mivel a forrásaik után (pl. kereskedelmi banki bankbetétek) fizetett kamatok rendszerint alacsonyabbak, mint amit az eszközeiken (pl. kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelek, vagy befektetési eszközportfoliók) realizálnak. Emellett...

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Cikkarchívum előfizetés

  • Portfolio.hu teljes cikkarchívum
  • Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái

Előfizetés

 
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility