Nagyon durván ugrik a gáztárolás költsége Magyarországon – Mi áll a háttérben és hova vezet?

Az összes magyar földalatti gáztárolói kapacitás mintegy 70%-át tulajdonló és működtető Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) oldalán egy minapi szűkszavú közlemény tudatja a drasztikus díjváltozásokat, és utal a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) határozatára, igaz az még nem érhető el a Hivatal oldalán a határozatok tárában, bár egy MFGT-közlemény szerint február 17-ig meg kellett születnie a döntésnek.

Frissítés! Cikkünk megjelenése után közzétette a MEKH az említett határozatot, illetve kiadott egy rövid közleményt is. Utóbbi többek között azt hangsúlyozza, hogy "A földgáztárolás fajlagos költsége a versenypiaci végfelhasználók földgázellátásért fizetett, a termékárat, rendszerhasználati díjakat és a földgázkereskedő árrését egyaránt tartalmazó teljes költségéhez viszonyított aránya nem éri el az 1%-ot, ezért a 2023/2024-es tárolási időszakra megállapított díjak nem okoznak szignifikáns változást a versenypiaci felhasználók földgázköltségében".

Az egy évvel ezelőtti MEKH határozat viszont elérhető, ami jól bemutatja, hogy mennyire összetett a be- és kitárolási, valamint a tárolói kapacitásdíjnak a kiszámítási folyamata, amely díjak tavaly április 1-től idén március 31-ig hatályosak és a tároló üzemeltetők költségszintjéből indulnak ki. A tavalyi határozatból az látszik, hogy bő egy évvel ezelőtt 60 euró/MWh körüli határidős TTF gázár pályát vett figyelembe a MEKH 370 közeli EURHUF mellett (amelyek a tárolók kompresszorainak üzemeltetése, saját energiafelhasználása során fontos input tényezők), illetve 3,78%-os súlyozott átlagos tőkeköltséget, valamint visszafogott inflációs és bérnövekedési előrejelzéseket (ezek fontos működési költség tételek a cégek életében).