Rohanjunk végig az éven néhány nagy ügy mentén!
A 2022-es év egyik legtöbbet figyelt grafikonja a holland gáztőzsde (TTF) legközelebbi határidős kontraktusának ára volt, hiszen:
- Egyrészt az már az év elején is négy-ötszöröse (80-100 euró/MWh) volt a sok éve megszokott árnak, aztán még innen is sokszorosára drágult az orosz-ukrán háború és az amiatti energiapiaci adok-kapok mellett. Az ugyanis jól látszott, hogy miután az Európai Unió júniusban a hatodik szankciós csomaggal (olajembargó) ott ütött nagyobbat az oroszoknak, ahol az nekik fájt jobban (a legfontosabb orosz exportbevételi forrás korlátozása), az oroszok is ott ütöttek vissza, ahol az az EU-nak fájt jobban (a gázcsapok "tekergetése" a jelentős uniós orosz gázfüggőségre tekintettel).
- Másrészt év közben elismerte a magyar kormány, hogy az oroszokkal 2021 nyarán kötött hosszú távú gázvásárlási szerződés valójában ehhez a TTF kontraktushoz igazodik, így az égbe szálló gázár a nyáron még a lakossági rezsicsökkentési rendszert is „felrobbantotta” (lásd alább). Sőt, a kormány a nagy pénzügyi terhek miatt kénytelen volt Moszkvától fizetési haladékot is kérni egy meghatározott gázár feletti részre.
- Harmadrészt azért is sokat kellett nézegetni a gázár grafikonokat, mert a sok esetben utolsó rugalmas áramtermelési kapacitás (gázerőmű) miatt a gázár meghatározó jelentőségű a tőzsdei áramárak alakulásában is, és ez is jól tetten érhető volt az áramárak nagy magasságokban való komoly kilengéseiben.
Júliustól az Északi Áramlat-1 leállítása körüli félelmek mellett egészen hihetetlen magasságba, 300 euró fölé ugrott a TTF gázár, és erre reagálva hirdetett előbb energia veszélyhelyzetet a kormány, néhány konkrét intézkedést bejelentve (pl. a Paks I. üzemidő hosszabbítási terve, amiről később törvény is született, a Mátrai Erőmű üzemidejének több évvel kitolása, a hazai gázkitermelés felpörgetése, tűzifa- és barnaszén program meghirdetése, később a geotermikus energia fokozott kihasználási terve). Ezeket az intézkedéseket egyébként az év végi sajtótájékoztatón sufnituningnak nevezte Orbán Viktor kormányfő, gyakorlatilag elismerve azt, hogy ezek csak részben képesek kezelni a magyar gazdaság nagyfokú energia importfüggőségéből adódó, tartósnak ígérkező kihívásait, egyúttal bírálva a kormány azon teljesítményét, hogy Paks II. még mindig nem épült meg.
El kellett engedni az eredeti rezsicsökkentést
Visszatérve a nyári drasztikus tőzsdei gázár-emelkedésre, és a veszélyhelyzet által sugallt rendkívüli helyzetre, ezt az időpillanatot használta ki a kormány arra, hogy bejelentse az elmúlt 8 év fontos energiapiaci intézményének és politikai termékének, a lakossági rezsicsökkentésnek, a feladását, hiszen az kezelhetetlenül nagy költségvetési terheket okozott.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
