Amit eddig is tudtunk
A Magyar Nemzeti Bank a hagyományos közlési rendben megfelelően már kedden közzétette a legfontosabb prognózisait. Eszerint változatlanul szerény, 0,5-1,5%-os GDP-növekedést jelez előre a jegybanki stáb jövőre, de jócskán, 11,5-14%-ról 15-19,5%-ra megemelte az átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését, és egyúttal jócskán kitágította az előrejelzés sávját is.
Az MNB inflációs legyezőábrája azt vázolja, hogy a jövő év elején 23-26% körül tetőzhet a legvalószínűbb forgatókönyv szerint az éves alapú infláció (a legutóbbi, novemberi adat 22,5%-os volt), és ezután meredek dezinflációs folyamat következik, 2024 elejére a 3%-os középtávú inflációs cél körülre esik a pénzromlás üteme.
Az inflációs pálya még így is jóval magasabban húzódik a korábban vártnál, ebben pedig érdekes adalék az árstopok szerepe. Az MNB ma már úgy látja, hogy ezek nem segítenek az infláció fékezésében, sőt. Balatoni András, a jegybank igazgatója a héten így összegezte az ezzel kapcsolat meglátásokat: az árbefagyasztások közvetlen inflációt csökkentő hatása rövid távon volt domináns, tartós fennmaradásukkal az inflációt növelő alkalmazkodási hatások egyre erősebbé váltak. Ezen utóbbi hatások nagysága 2022 végéhez közeledve elérhették a 3-4 százalékpontot. Kedvező fejlemény, hogy a benzinár-sapka kivezetésével a piaci verseny ismét erősödhet. Az élelmiszerek esetén is megfontolandó az ársapkák lehető legkorábbi kivezetése, mivel a piacok tartós torzulása a kiskereskedelmi árak növekedését, a hazai élelmiszeripar versenyképességének további csökkenését eredményezheti.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
