Brutális méretű csomag után talán teljesülhet az idei megemelt hiánycél
Az idei első féléves költségvetési adatok alapján szinte azt is mondhatnánk, hogy nincs is semmi látnivaló a 2022-es büdzsében, a folyamatok rendben voltak. Gyorsan hozzá is kell tenni azonban, hogy ez csak az első félévre volt igaz, amikor még nem ütöttek be látványosan a magasabb kiadások (energiaszámla, magasabb inflációhoz kötött kiadások), cserébe viszont a dübörgő gazdaság (valamin az emelkedő infláció) termelte az államnak a plusz adóbevételeket. Az első 8 hónapról rendelkezésre álló pénzforgalmi költségvetési adatok viszont már jelzik, hogy nincs minden rendben és a kilátások sem rózsásak (hétfő délelőtt pedig megérkeznek az első adatok a költségvetés első 9 havi teljesítményéről is). Nem véletlen, hogy a kormány feladta az idei hiánycélját: már nem érvényes az eddigi 4,9%-os GDP-arányos cél, helyette a 6,1% az új cél. Közben pedig zajlik a 2000 milliárd forintos kiigazító csomag szigorú végrehajtása is, a kormány ugyanis kifizetési stopot rendelt el az állami kiadásoknál.
Az OTP Bank elemzői frissen megjelent államháztartási értékelésükben úgy vélekednek egyébként, hogy az első féléves folyamatok tükrében az új hiánycél teljesíthetőnek tűnik. Hasonlóképp gondolja a Magyar Nemzeti Bank, ugyanis a szeptember végi inflációs jelentésében szintén teljesítőnek írta le az új 2022-es hiánycélt. A jegybank szakértői külön megjegyzik, hogy "a deficitcél 1,2 százalékpontos emelkedését a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) különleges földgázkészlet-felhalmozása (2022. júliusijogszabály alapján) okozza". "A mintegy 740 milliárd forintértékű gázvásárlás azért növeli a hiányt, mert az Eurostat 2019 óta az MSZKSZ-t a kormányzati szektorba sorolta, így a gázvásárlásai növelik az eredményszemléletű hiányt, míg a hitelfelvételei elszámolásra kerülnek az államadósságban. A többletkiadás állampapír-piaci finanszírozási igényt nem keletkeztet, ugyanis a tranzakcióhoz szükséges forrást hazaibankok szindikált hitele biztosította állami kezességvállalás mellett" - részletezték a jegybanki elemzők. Az idei költségvetést segíti a bevételek számottevő felülteljesítése, valamint a GDP 3%-ának megfelelő intézkedéscsomag, és a rezsicsökkentés módosítása. Az MNB szakemberei úgy számolnak, hogy a rezsicsökkentés visszavételének nyomán "a költségvetés megtakarítása 2022-ben mintegy 200 milliárd forint, 2023-ban több mint 400 milliárd forint lehet".
A napokban megjelent, Eurostatnak kiküldött magyarországi EDP jelentés jól mutatja, hogy néhány hónap alatt mennyit változott az idei költségvetés. Áprilisban ugyanis még 2965 milliárd forintos mínusszal számolt a kormány a kormányzati szektor egyenlegére, szeptember végére ez a szám már 3872 milliárd forintra nőtt, vagyis az egyenleg 900 milliárd forinttal romlott. Látványos változás továbbá a kormány várakozásaiban, hogy míg áprilisban a magyar gazdaság összteljesítményére 60.500 milliárd forintos GDP szerepelt, addig idén szeptemberre ez az érték 63.200 milliárd forintra emelkedett. Ezzel szemben viszont kedvezőtlen fejlemény, hogy az áprilisban még 1633 milliárd forintra várt idei kamatkiadás összege várhatóan 1800 milliárd forint felett lesz. Ez is mutatja, hogy a költségvetés stabilitására már nemcsak a rosszabb gazdasági fundamentumok és az energiaválság jelent veszélyt, hanem az állam egyre drágább finanszírozása is.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
