Koronavírus Magyarországon: három hónapja nem történt ilyen, ezek most a legfertőzöttebb megyék

Az előző heti lassulás után a múlt héten ismét a járvány gyorsulását mutatták a hivatalos koronavírus-adatok Magyarországon: az előző heti 28% után 40%-kal emelkedett az új fertőzések száma, és a napi fertőzések átlaga átlépte a 2000-et. Ilyenre utoljára április 12-én volt példa, ám akkor nem beszélhettünk új járványhullámról, így elképzelhető, hogy most is egy alacsonyabb szinten történő tetőzésről lesz szó. Szomorú változás azonban, hogy a kórházi ápoltak száma egy hét alatt 55%-kal 1345-re emelkedett. Utoljára május elején volt ennyi covidos a kórházakban.

Az alábbi táblázatunkban mi mindenesetre új, „hatodik hullámként” aposztrofáljuk a június közepe óta tartó emelkedést, amelyben már 42 ezer új fertőzést és 196 halálesetet regisztráltak. Öröm az ürömben, hogy a halálos kimenetelű megfertőződések aránya 0,5% egyelőre az előző hullámok jóval magasabb halálozási rátájával szemben. Hogy ez így is maradjon, ahhoz valószínűleg az átoltottságnak javulnia kellene: június 13-a óta mindössze 2474 első, 2257 második, 6912 harmadik és 13 358 negyedik oltást vettek fel, és az oltásra történő online regisztráció is gyakran akadozik.  

Új hullám érkezett – kommentálta már július elején a fejleményeket Facebook-oldalán Kemenesi Gábor virológus. A jelenség oka szerinte nem más, mint hogy „jelentős mértékben hagyjuk terjedni a világban” a koronavírust, és az átoltottság sem megfelelő a legtöbb szegény országban. Így jóval gyorsabban képes újabb és újabb variánsok kitermelésére a vírus, mint vártuk, függetlenül egyéb tényezőktől, például az időjárástól. Az újabb alvariánsok rendre rálicitálnak elődjeikre, kissé jobban kikerülik az első védvonalnak számító, neutralizáló antitestjeink nyújtotta védelmet. Ez annak köszönhető, hogy a tüskefehérje megfelelő helyein mutációkat halmoznak fel. A nemzetközi tapasztalatok alapján az omikron BA.4 és a BA.5 alvariánsa okozza a mostani emelkedést.