A válságok ára, avagy mennyit buktak az egyes országok a krízisben?

Szapáry György, MNB

Kiss Donát Márk, MNB

2022. május 11. 10:22

A válságoknak majdnem mindig van egy tartós ára. Akármilyen lendületesen is lábal ki egy-egy gazdaság a válság okozta recesszióból, a legtöbb esetben nem fogja tudni teljes mértékben kompenzálni a válság miatt kialakuló veszteségeit. Természetesen ez attól is függ, hogy milyen mély volt a recesszió. A nagy pénzügyi válság és a pandémia által okozott recessziók jelentősek voltak. Általában arra szoktak fókuszálni, hogy hány esztendő letelte után éri el a gazdaság a GDP válság előtti szintjét. Ez a megközelítés azonban nem mutatja ki a recesszió okozta veszteséget, amely talán be sem hozható teljes egészében. A cikk azt mutatja be, hogy öt fejlett állam, a V-4 országok, valamint az eurózóna egységesen mekkora mértékű veszteséget halmozhattak fel, azaz mekkora ára van a 2008-as pénzügyi és a 2020-as koronavírus válságnak, amely sajnos hamarosan kiegészülhet a 2022-es ukrán-orosz konfliktus okozta válsággal.

Szemléltetésül a cikk egy egyszerű megközelítést használ. A 2008-as nagy pénzügyi válság előtti 7 éves, 2001-2007 közötti periódus (országonkénti jellemzőket figyelembe véve néhol kevesebb, mint 7 év) vásárlóerő-paritáson mért GDP növekedésének trendjét kivetíti az elkövetkező évekre, és az így elért GDP szintet vetíti össze az aktuális, 2021-es GDP szinttel....

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Cikkarchívum előfizetés

Portfolio.hu teljes cikkarchívum
Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái

Előfizetés

Már előfizetőnk vagy? Bejelentkezés