Miért állították, hogy átmeneti?
Már az év elején sejteni lehetett, hogy a tavalyi alacsony bázis és az újranyitás okozta reflációs hatás miatt az éves áremelkedés mértéke a jegybanki cél fölé nőhet. Amikor a gazdaság ilyen szélsőséges kilengéseket mutat, mint a koronavírus-válság során, akkor a válság előtti időkre szabott mérőszámok elégtelenek lehetnek: a jegybank inflációs célját általában stabilan alacsony szintre lövi be, nagyjából a gazdaság potenciális növekedési ütemének szintjére. A koronavírus-válságban viszont a gazdaság drasztikus mértékben bezuhant a potenciális kibocsátása alá, aminek dezinflációs hatása volt.
Magyarán ez annyit jelent, hogy az árak normális emelkedési trendje elakadt, és a trendszerű szemléletben 2020-ban gyakorlatilag kimaradt egy év – hiszen az emberek otthon ültek, és sokkal kevesebbet vásároltak, mint korábban. Ám amikor a kereslet normalizálódni kezd és a gazdaság megkezdi a felpattanást, és ahogy a kibocsátás fokozatosan éri el a válság előtti szintet, majd később a trendet (előbbi már több gazdaságban megtörtént, utóbbi még sehol sem), az árak is úgy nőnek vissza a korábbi trendhez, ami az előző, alacsony bázisú évhez viszonyítva százalékosan magas változást mutat.
Minél gyorsabb a kilábalás, annál gyorsabb lehet az infláció visszapattanása is.
Miről olvashatsz ebben az elemzésben?
- Miért ragaszkodtak annyira a jegybankok ahhoz, hogy a magas infláció átmeneti lesz?
- Miért nem léptek azonnal, amikor elkezdett nőni az infláció?
- Mit léptek decemberben a jegybankok?
- A Fed vagy az EKB van nehezebb helyzetben?
- Elkéstek a szigorítással?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
