A rendszerváltás óta nem látott magasságba emelkedett a foglalkoztatottak száma Magyarországon, ami nem kis eredmény úgy, hogy tavaly a koronavírus miatti sokkszerű leállás okozott komoly galibát a munkaerőpiacon. Nem kis eredmény ez egy elöregedő társadalomban, igaz, a foglalkoztatás növekedésében sokat segített a nyugdíjkorhatár folyamatos emelése az elmúlt években, és az is támogatta a folyamatot, hogy az inaktívitásba vonulás a korábbiakhoz képest egyre nagyobb korlátokba ütközik. Miután a Covid-válság okozta gödörből a vártnál hamarabb mászott ki a magyar gazdaság – és így a munkapiac is –, így most újra ugyanazzal a problémával nézünk szembe, mint a koronavírus előtt: a munkaerőhiány okoz fejtörést és növekedési korlátot.
Ezt mutatja a munkaerőtartalék – vagyis a tágan értelmezett munkanélküliség – alakulása is, amely a válság előtti szintre süllyedt. Egyszerre mérséklődik a munkanélküliek és azon inaktívak száma is, akik dolgozni szeretnének.
A foglalkoztatás bővülésének tehát egyre inkább fogynak a forrásai. Az adatok azt mutatják, hogy nemcsak az összfoglalkoztatás, hanem az elsődleges munkaerőpiac is új rekordon van. Néhány éve még részben a közfoglalkoztatottak számának csökkentéséből lehetett várni az elsődleges munkaerőpiac erősödését, illetve az átmenetileg külföldön dolgozó magyarok hazacsábítása is benne volt a pakliban.
Miről szól a cikk?
- Válság előtti szint felett a foglalkoztatottak száma
- Vannak-e még tartalékok a magyar munkaerőpiacon?
- Hogyan alakul a közmunkások és a külföldön dolgozók száma?
- Hogyan változhat a munkaképes korú népesség száma 2030-ig?
- Milyen megoldás kínálkozik a cégek számára?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
