A magyar kormány érvelésével ellentétben nem kellett figyelembe venni a tartózkodó szavazatokat akkor, amikor 2018 szeptemberében az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a magyar jogállamiság helyzetéről (a súlyos kritikákat megfogalmazó Sargentini-jelentésről), azaz helyesen járt el az Európai Parlament akkor, amikor az uniós szerződésekben rögzített kétharmados többség meglétéhez nem számította be a tartózkodó szavazatokat, csak a támogató és elutasító szavazatokat – állapította meg csütörtöki ítéletében az Európai Bíróság. A döntés nem meglepő, hiszen tavaly decemberben már a bíróság főtanácsnoka is a magyar kereset elutasítása mellett érvelt. Mindez azt jelenti, hogy végleg elbukta a pert a magyar kormány, amely azt akarta elérni, hogy kimondja a Bíróság: maga a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás megindításáról szóló EP- szavazás módja, a szavazatok összeszámlálása sértette az EP eljárási szabályát és az uniós alapszerződést, de a Bíróság ezt másként értékelte. Így tehát az azóta is zajló 7-es cikk szerinti eljárás jogszerű módon indult el Magyarország ellen. Ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg a Facebookon reagáló Varga Judit magyar igazságügyi miniszter, aki rögzítette: "Álláspontunk szerint a szavazás nemcsak az uniós szerződésekkel volt ellentétes, hanem az EP saját eljárási szabályzatával is".
Az Európai Bíróság a C-650/18. sz. ügyben hozott ítélet szerint „elutasítja Magyarország azon keresetét, amelyet az Unió alapértékei e tagállam általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására irányuló eljárást megindító parlamenti állásfoglalással szemben terjesztett elő. A Parlament az ezen állásfoglalás elfogadásakor leadott szavazatok számlálása...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Cikkarchívum előfizetés
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
