Finnország Európán belül azon ritka országok kis táborába tartozik, amelyek sikeresen kezelték a járványt. A finn modell lényege ötvözte a kontinens többi országában az első hullámban alkalmazott azonnali és gyors szigort a kelet-ázsiai megoldásokkal: a nagyszámú teszteléssel, lokális lezárásokkal, a fertőzési láncok hatékony követésével. A finneket emellett földrajzi és kulturális adottságok is segítették: alacsony népsűrűség, eleve távolságtartó és szabálykövető társadalom, részleges földrajzi elszigeteltség. A lakosságarányos halálozások tekintetében Finnország helyzete a legkevésbé rossz Európában.
Mindemellett a finn gazdaság sem kapott olyan nagy ütést a válság alatt, mint az európai átlag. A relatíve alacsony visszaesést több ok magyarázza. Ide sorolható a széles körű digitalizáció, az elektronikai és IT-szektor súlya a feldolgozóiparon és a szolgáltatásokon belül (ezekre nőtt a kereslet a válság idején), és a turizmus alacsony súlya - utóbbi tényező kiemelten fontos. A finn gazdaság tehát a koronavírus-járvány egészségügyi és gazdasági következményeit is viszonylag olcsón megúszta.
Mindez viszont még nem jelenti azt, hogy a finn gazdaság hamarabb kiheveri a válságot, mint a többi ország, a kilábalás az északi országban is minden bizonnyal elnyújtott lesz.
Miről szól ez a cikk?
- Finnországot kevésbé vilselte meg a válság, mint az európai átlagot.
- A kilábalás lassú lesz, a gazdaság 2022-re éri el a 2019-es szintet.
- Az aktivitás a második félévtől áll helyre.
- Az export és a belföldi kereslet egyaránt segítheti a kilábalást.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
