Portfolio signature

Kína pontosan tudja, mi kell a világuralomhoz - és mindent megtesz azért, hogy elérje

Kína az utóbbi évtizedek gazdasági fejlődése után egyre inkább globális szereplővé akar válni. A célzott kínai gazdaságfejlesztő intézkedések eddig sikeresek voltak, a jól bevált modellek adoptálása helyett most viszont valami újat kell kitalálni. A népességnövekedés megállt, a bérek versenyképessége elolvadt, így Kínának a termelékenység terén kell nagyot alkotnia, ha el akarja kerülni a közepes jövedelem csapdáját. A kínai vezetők pontosan tudják, mivel érhetik ezt el: rengeteg erőforrást fektetnek célzott technológiai, infokommunikációs, mesterséges intelligencia és zöld infrastrukturális projektekbe. A pénz és az eltökéltség nem akadály, a meglévő tudás és az infrastruktúra annál inkább. Ha ezeket az (egyébként nagyon magas) akadályokat Kína átugorja, könnyen domináns technológiai iparnagyhatalommá válhat. A Fitch Solutions elemzésében azt vizsgálta, hogyan áll az ország ezen a téren.

Kína célja a következő években az lesz, hogy folytassa az átmenetet a szolgáltatásokra alapozott gazdaság felé, ezzel és a technológiai fejlődést előmozdító negyedik ipari forradalommal (4IR) próbálva meg elkerülni a közepes jövedelem csapdáját. Kína 2010 óta a felső-közepes jövedelmű országok közé tartozik a Világbank szerint (2020-ban ennek a feltétele, hogy az egy főre jutó nemzeti termék 4046 és 12 525 dollár között legyen). Kínának ezt úgy sikerült elérnie, hogy az 1970-es években meghirdetett reform és nyitás politikája után átlagosan évente 10%-kal nőtt a GDP, kiépült az ország feldolgozóipari kapacitása, amit az alacsony munkaerőköltség és a rohamosan növekvő munkaképes korú népesség jelentős mértékben támogatott – emlékeztet elemzésében a Fitch Solutions.

A munkaerő adta versenyképesség viszont épp elolvad, ahogy Kínában gyorsan nőnek a jövedelmek, és öregszik a társadalom.

Ezen a héten érkezett a hatalmas meglepetést jelentő hír, hogy a népszámlálási adatok szerint Kína népessége hosszú évtizedek óta most először csökkenhetett, ami a fejlődéssel járó természetes termékenység-csökkenés mellett a szigorú népességszabályozó politika eredménye (amit a kínai döntéshozók azóta részben fel is adtak). Mivel a versenyképesség romlása miatt egyre több vállalat vette át a „Kína+1” politikát, azaz az országból egy környező fejletlenebb országba telepítette át az alacsonyabb hozzáadott értékű termelést (főleg Vietnam volt haszonélvezője ennek), Kína számára égetően fontos lett, hogy a versenyképessége fókuszát a termelékenység, innováció, minőségi szolgáltatások adják. A nemrég elfogadott 14. ötéves tervben (2021-2025) a technológiai innováció fejlesztését tűzte ki fő szakpolitikai célként. A digitális gazdaság méretét 2025-re 10%-ra akarják növelni a 2020-as 7,8%-ról.

Miről szól ez az elemzés?

  • Kína versenyképességi előnye szép lassan elolvad
  • A kínai döntéshozók mindent megtesznek a termelékenység növekedéséért
  • Az ipari átmenet koncepciója kidolgozott és megalapozott
  • A rendelkezésre álló képzett munkaerő és a fejlett infrastruktúra viszont hiányzik
  • Kína globális szerepe azon múlik, hogy mennyire lesz sikeres a technológiai átmenet

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés