Előfizetői tartalom

Össze nem omlik, de a határon feszül az egészségügy, hetekig - Mit jelent ez a betegeknek?

Már a koronavírus-járvány első hulláma előtt az egészségügy volt Magyarországon az a szektor, amelyet leginkább sújtott a munkaerőhiány. Erre jön rá a pandémia által okozott hullámok rendkívüli terhelése, a harmadik hullám korábban soha nem látott nyomást helyez a kórházakra. Az egészségügyi szakemberek kitartanak, ameddig csak kell, a rendszerben működő vészmegoldások pedig pont arra elegendőek, hogy elkerülhető legyen az egészségügy effektív összeomlása. A kórházi rendszer megállíthatatlannak tűnő telítődése viszont azt jelenti a gyakorlatban, hogy a teljesítőképesség felső határa amolyan mozgó célpont lett, ebből pedig az következik, hogy az ellátás minősége romlik, a bekerülők életesélyei egyre rosszabbak és az intenzíven már bent fekvők lehetőségei is romlanak. Lenne néhány lehetőség, amivel lehetne javítani a helyzeten, a rendszeren belül és kívül is.

A harmadik hullám más, mint az előzőek Fontosnak tartjuk leszögezni már a cikkünk legelején: célunk ezzel az írással nem a félelemkeltés, hanem, hogy bemutassuk, milyen folyamatok zajlanak most az egészségügyben, milyen tényezők állnak ennek a hátterében. Így olvasóink nem csak a látványosan romló járványügyi és kórházi számokat látják, hanem azt is, mit jelent ez...

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Cikkarchívum előfizetés

  • Portfolio.hu teljes cikkarchívum
  • Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái

Előfizetés