"Le mernénk fogadni, hogy te sem kapod meg a KSH által számolt átlagkeresetet! Ha kellően sok (teljes munkaidőben foglalkoztatott) dolgozóval kötnénk erről fogadást, akkor bizony nagyon sokat nyernénk" – írtuk tavaly, amikor megbecsültük, hogy miként alakulhatott a mediánbér az elmúlt években. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen kiadott adatai alapján bizony sokat nyertünk volna – persze csak ha lett volna kellően sok ember, akivel fogadást tudunk kötni.
Ugyanis nagyon valószínű, hogy a legtöbben kétszer is meggondolták volna ezt a fogadást, hiszen az emberek percepciója jobbára az, hogy bizony nem érik el az átlagkeresetet. Ezt a benyomást a KSH adatai is alátámasztják, amelyeknek a mélyére nézve megállapíthatjuk, hogy az átlagember bizony az állagkereset alatti fizetést visz haza.
Mindez abból adódik, hogy az a magas keresetűek fizetése felfelé húzza az átlagot. Egy példán keresztül szemléltetve, ha egy öt fős cégnél a négy beosztott minimálbért keres, miközben a főnök egymilliót, akkor az átlagkereset 330 ezer forint lesz, pedig senki sem keres éppen ennyi pénzt. Ezzel szemben a mediánbér 167 ezer forint lesz – annyi, mint a minimálbér –, hiszen ha a dolgozókat a fizetésük alapján sorba rendezzük, akkor a középen álló munkatárs minimálbért visz haza. Habár a valóságban ekkora torzítás nincs a bérek között, ez a példa jól mutatja, hogy mi a különbség az átlagkereset és a mediánkereset között.
Miről szól a cikk?
- Hogyan alakul az átlagbér és a mediánbér?
- Csökken vagy nő a különbség?
- Mennyit lehet keresni az egyes szektorokban?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
