Előfizetői tartalom

Az első hullám letarolta a gazdaságot, a második éppen csak megütötte. Miért?

A koronavírus első hulláma és az arra adott kormányzati válaszok kétszámjegyű gazdasági visszaesést hoztak Európában. A kontinens döntéshozói a második hullám idején féltek az újabb gazdasági sokktól, ezért vonakodtak szigorítani az első hónapokban. Az eldurvuló járvány miatt aztán nem maradt más választásuk: az utolsó három hónapot a tavaszihoz hasonló szigor jegyében éltük át. Ehhez képest azt látjuk, hogy a tavaszi visszaesésnek nyoma sincs, a GDP csak minimálisan csökkent a harmadik negyedévhez képest az eddigi adatok alapján. Hogy lehet az, hogy ugyanazok az intézkedések mellett két ennyire eltérő reakciót látunk? Az alábbiakban ezt mutatjuk be.

Tavasszal a koronavírus-járvány elemi csapásként tarolta le a gazdaságot Európában, megjelenése után a 2008-as válsághoz hasonló mélységű, azonnali visszaesést hozott. Az előre sejthető volt, hogy az egészségügyi vészhelyzetnek komoly gazdasági költségei lesznek, de alighanem senki nem látta előre, hogy ezek milyen jelentősek lesznek. A tavaszinál sokkal erőteljesebb...

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Cikkarchívum előfizetés

  • Portfolio.hu teljes cikkarchívum
  • Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái

Előfizetés