Koronavírus: furcsán alakulnak a magyar halálozási adatok

Megtorpant a halálozások napi növekedése

Sokszor írtunk már a magyarországi járványügyi adatok bizonytalanságáról, de mindig volt egy viszonylag biztosnak tűnő pont. Ez pedig a halálozások napi száma. Jóllehet, volt, hogy kimaradt egy-egy elhunyt, illetve csak később került be a statisztikába, Magyarország azonban következetes az elhunytak számának közlésében. Ugyanis minden koronavírusos eset a vírus áldozatának számít, aki a vírusfertőzés ideje alatt meghalt a kórházban, függetlenül attól, hogy bizonyíthatóan a fertőzés okozta-e a halálát vagy esetleg valami más.

Az elmúlt néhány napban azonban különös dolog történt. Eddig a pozitív esetek számának növekedését követte a kórházi ápoltak és a lélegeztetettek számának növekedése, végül pedig az elhunytak egyre növekvő száma. Most viszont arról van szó, hogy a járvány gyors terjedése ellenére már nem nő tovább a napi elhunytak száma. Miközben egyre többen vannak kórházban és emelkedik a lélegeztetettek száma is, addig a halálozásoké napi 90-100 között mozog, megtörve az emelkedő trendet. Nemcsak a kórházi, illetve a lélegeztetetti létszám növekedése, hanem a néhány héttel ezelőtti új fertőzöttek számának emelkedése alapján is emelkedő trendben kellene lennie az elhunytak számának.

Megvizsgáltuk, hogy mit mutat az első hullám és a második hullám elején látható trendekből készített modellünk. Itt azt néztük meg, hogy az összes lélegeztetettre jutó halálozás mekkora az egyes napokon. A modell 1 fő lélegeztetettől 800-ig mutatja be, hogy bizonyos szinteken milyen sávba várható a napi elhunytak száma. A modell elég jól vizsgázott: 200 lélegeztetettnél pl. 50 körüli elhunyt volt, háromszáznál 70-80, négyszáznál pedig 90-100 körüli számokat láthattunk. Az alábbi ábrán látható, hogy az utóbbi hetekben történt valami. Amikor 500 fölé került a gépen lévők száma, a halottak számának növekedése (örvendetes, ám elsőre elég érthetetlen módon) megállt.