Mi történt?
Mint arról a Portfolio is beszámolt, immár Angela Merkel német kancellár sem zárja ki, hogy leállíttatják az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat-2 földgázvezeték építését, válaszul Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezésére. A gázvezeték, melynek építése gyakorlatilag az utolsó szakaszába ért, rendkívül fontos a német gazdasági érdekek szempontjából, ezért a legnagyobb európai gazdaság mindeddig tűzön-vízen keresztül ragaszkodott hozzá, az orosz befolyás növekedésétől tartva a projektet hevesen támadó tekintélyes európai és tengerentúli kritikusokkal szemben is.
Miről szól a projekt?
A vezeték első ágának (Északi Áramlat 1) története egészen 1997-ig nyúlik vissza, de a tervek csak 2011-ben valósultak meg és ekkor indulhattak el a szállítások az évi 55 milliárd köbméteres kapacitású vezetéken. Az ugyanebben az évben a szállítási kapacitás megduplázására tervezni kezdett Északi Áramlat 2 a Balti-tenger aljzatán áthaladó 1230 kilométer hosszú vezeték, amely Oroszországból közvetlenül Németországba szállítana évi 55 milliárd köbméter földgázt. A vezeték orosz, finn, svéd, dán és német felségvizeken keresztül húzódik. Építését a Nord Stream 2, egy Svájcban bejegyzett konzorcium végzi, melynek igazgatósági elnöke Gerhard Schröder, aki 1998 és 2005 között Németország kancellárja volt. A társaság egyedüli részvényese a Gazprom orosz állami gázmonopólium, amely a projekt finanszírozásának 50 százalékát biztosítja, míg a fennmaradó részt a német Wintershall és Uniper, a Royal Dutch Shell, a francia Engie és az OMV állja. A projekt teljes költsége mintegy 9,5 milliárd euró. A csővezeték építése a szinte befejeződött, de az eredetileg 2019 végére tervezett befejezési céldátum Vlagyimir Putyin orosz elnök szavai szerint 2020 végére, 2021 elejére tolódott az engedélyeztetés elhúzódása miatt.
A hatalmas német ipar számára Oroszország képes a legolcsóbb földgázt szállítani, ezért a gázimporton belül az orosz forrás az Eurostat uniós statisztikai hivatal szerint valahol 50 és 75 százalék közötti részesedéssel bír. Ezt a tényt elferdítve intézett emlékezetes kirohanást Berlin ellen Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke két éve a NATO-csúcson, amikor azt mondta, Németországot teljesen Oroszország irányítja, mivel az energia 60-70 százalékát Oroszországtól és egy új vezetéken át kapják. Ezzel szemben a német primer energia felhasználáson belül a földgáz részaránya valójában mindössze 27,7 százalék volt 2020 első félévében az AG Energiebilanzen adatai szerint, ami persze nem elhanyagolható, de kevesebb mint fele az idei év végi választásokra is készülő amerikai elnök állításában foglaltaknak. A német gázfelhasználás 94 százaléka importból származott 2018-ban, az importnak pedig mintegy 40 százaléka érkezett Oroszországból. Ez valamivel 30 milliárd köbmétert meghaladó mennyiséget jelent, mely abban az évben a teljes uniós orosz gázbehozatal körülbelül ötödét tette ki.
A cikk tartalmából
- Németország leállíttathatja az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat-2 vezeték építését.
- Ez a szovjet idők óta a legnagyobb gazdasági szankció lenne Oroszország ellen.
- Donald Trump már egy ideje támadja Berlint az orosz gáz miatt, de emögött gazdasági érdekek is meghúzódnak.
- Milyen motivációi vannak a feleknek?
- Mi lehet a folytatás?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
