A Citi anyaga a koronavírus miatti fogyasztói preferenciák megváltozását és annak a globális növekedési, illetve szén-dioxid-kibocsátási hatásait vizsgálja és arra fűzi fel az összefüggéseket, hogy a félelemérzet, a fogyasztói viselkedés a kulcs a kilábaláshoz. Emlékeztetnek a YouGov közvélemény-kutató felmérésére, amely szerint rendkívül eltérő, hogy az egyes országokban az emberek hány százaléka tart attól, hogy megfertőződik a vírussal, hiszen a finneknél ez csak 25%-os, míg a malájoknál 86%-os. Ez pedig lényeges következményekkel jár világszerte a növekedésre, hiszen a magas félelem önkorlátozást, szociális távolságtartás is magával hoz.
A Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség (IATA) június közepi felmérésére is emlékeztetnek, amely szerint még azokban az országokban, ahol az embereknek csak a negyede tart a fertőzéstől, még ott is csak a megkérdezettek 45%-a válaszolta azt, hogy a korlátozások feloldása után 1-2 hónappal külföldi utazást vállalna. Így tehát minél többen félnek egy országban, hatványozottan többen tartanak a külföldi úttól. Ez azonban összességében csak kicsit csökkenti a globális szén-dioxid-kibocsátást (CO2), mert a globális a repülés súlya mindössze 2%-os.
Jóval nagyobb CO2-kibocsátást lehet megspórolni azzal, ha például azok az amerikai munkavállalók, akik otthonról is elvégezhető munkát csinálnak (az álláshelyek 52%-a ilyen) a következő években heti legalább 1 napot home officeban dolgoznának, mert ezt azt jelentené, mintha évi 4,3 millió autó használaton kívül maradna és így 2020-tól 2030-ig évente 2,5%-kal lehetne csökkenteni a CO2-kibocsátást. A tömeges otthoni munkavégzésnek egyébként további jelentős környezetvédelmi előnyei is lennének, hiszen az irodaházak hűtése-fűtése, illetve a tömegközlekedési igények mérséklődése jelentős CO2-kibocsátást spórolna meg globálisan. Erre egy példa: Az Egyesült Államokban áprilisban a tömeges otthoni munkavégzés miatt a lakossági áramfogyasztás 3-7%-kal megnőtt, míg a kereskedelmi célú 5-15%-kal, az ipari célú pedig 5-25%-kal visszaesett.
Miről szól ez a cikk?
- A koronavírus alapvető hatással van a fogyasztói preferenciákra, és a jelek szerint tartós félelmet okozott az emberekben.
- Ennek a félelemnek az enyhítése kulcsfontosságú abban, hogy az egyes iparágak milyen kilátások elé néznek.
- A legfrissebb jelek afelé mutatnak, hogy a tartós félelem az eddig gondoltnál lassabb globális gazdasági kilábalás felé mutat, és így akár túlzottan is magas lehet a nemzetközi pénz- és tőkepiacok értékeltsége.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
