Nap- és szélenergia: történelmi fordulat az EU-ban - Innen már a gáznak sincs visszaút?

Az EU 27 államában előállított elektromos áram 40 százalékát a szél-, a nap-, a víz- és a bioenergia (biomassza és biogáz) generálta az első félévben, míg a fosszilis energiahordozók mindössze 34 százalékát egy friss jelentés szerint. A közösség villamosenergia-termelésének több mint ötödét, 22 százalékát már a nap- és szélenergia fedezte az időszak során, a rekord magas részarány eléréséhez pedig jelentős mértékben hozzájárult a koronavírus-járvány is. A termelési mix átalakulásának hatására az uniós villamosenergia-szektor karbonemissziója csaknem negyedével, 23 százalékkal, vagyis mintegy 76 millió tonnával esett vissza az időszak során.

A jelentés szerint az európai villamosenergia-szektor átalakulása drámai első féléven van túl, a megújulók "hatalomátvétele" pedig szimbolikus pillanatot jelöl a rendszer fenntartható alapokra helyezésében.

A 2010-es évtized elején a fosszilis források súlya még több mint kétszer akkora volt az árammixben, mint a megújulóké, vagyis meglehetősen gyors folyamatról van szó, azzal együtt, hogy 2014 és 2017 között a megújulók részaránya stagnált, a fosszilisek pedig ismét növelni tudták részarányukat - derül ki az EMBER klímaügyi kutatóközpont jelentéséből. A fosszilis tüzelők visszaszorulása elsősorban a szén szerepének gyors leértékelődéséből következett: 2016 óta az energiahordozó súlya a mixben felére, 12 százalékra csökkent. Közben a szél- és napenergia piaci súlya 13 százalékról 21 százalékra nőtt. 2020 első felében pedig a szénerőművi áramtermelés közel harmadával, 32 százalékkal zuhant az EU-ban éves összevetésben, de közben a gázalapú termelés is 6 százalékkal csökkent 2019 első hat hónapjához képest.