Évről évre nagy visszhangot vált ki, amikor megjelennek az Európai Unió statisztikai hivatalának adatai, amelyekből kiderül, hogy az egy főre jutó román fogyasztás egyre inkább távolodik a magyartól, vagyis az ottani háztartások egyre jobban élnek a hazaiakhoz képest. A következtetést a 2019-es adatok tovább erősítették, hiszen ezek szerint a személyes fogyasztás Romániában az uniós átlag 79%-a, Magyarországon 67%-a volt. A különbség nagyon jelentős.
Az Eurostat által számolt „személyes fogyasztás” (actual individual consumption, AIC) a háztartások által megvásárolt javakat és szolgáltatásokat, valamint a háztartásoknak természetben nyújtott szolgáltatásokat jelenti. (Utóbbiban főként az oktatás és az egészségügy szerepelnek.) Az AIC mint egy fogyasztási kategória szorosan összefügghet a háztartások jólétérzetével, és alkalmas lehet az életszínvonal megragadására.
A román-magyar fogyasztási viszony azért is meglepő, mert a két gazdaság teljesítményéből ez nem következik. Igaz ugyan, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében Románia gyorsan zárkózik fel, ám a magyar fejlettségi mutató még mindig kissé magasabb.
Miről lesz még szó?
- Miből tudnak többet költeni a románok?
- Tényleg csak azért fogyasztanak többet, mert mindjárt fejre áll a román gazdaság?
- Zavarba ejtő részletek - nincs minden rendben a számokkal?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
