Elárulta a részleteket az MNB
A magyar jegybank már három hete bejelentette, hogy eszközvásárlási programot indít, azonban akkor jelezték, hogy annak részleteiről a Monetáris Tanács dönt majd következő ülésén. Éppen ez adta a keddi ülés jelentőségét, hiszen az várható volt, hogy a kamatkondíciókon nem változtat majd a jegybank. Az ülést követő közleményből és Nagy Márton délutáni háttérbeszélgetéséből azonban lassan összeállt a kép a magyar QE-programmal kapcsolatban:
| Mit tudunk a magyar QE-programról? | |
| A program kezdete | 2020. május 4. |
| Az érintett értékpapírok | Fix kamatozású forint állampapírok |
| Lejárat | Bármilyen, de a 3 évnél hosszabbra koncentrál |
| Vásárlások módja | Heti aukciókon és azokon kívül |
| Limit | 33% egy-egy kötvénysorozatból |
| Keretösszeg | Korlátlan, 1000 milliárd forint után technikai felülvizsgálat |
| Időtartam | Amíg szükséges |
| Forrás: MNB, Portfolio | |
Ebben a cikkben most a külön 300 milliárd forintos jelzáloglevél-vásárlási programmal nem foglalkozunk, csak az állampapírokra koncentrálunk.
Hogy mondjuk magyarul, hogy QE?
A jegybanki mennyiségi lazítási (quantitative easing) programok összefoglaló neve QE-program, ezek keretében a jegybank állampapírokat vagy más eszközöket vásárol, hogy ezzel pénzt pumpáljon a gazdaságba és élénkítse a növekedést. Ezen belül az állampapír-vásárlás hivatalos célja a hosszú lejáratú hozamok leszorítása, a "rosszul működő monetáris transzmissziós csatornák tisztítása", de sokan egyszerűen a monetáris finanszírozás tilalmának ügyes megkerülését látják benne. Általában akkor alkalmazzák, ha az infláció alacsony és a hagyományos jegybanki élénkítés (kamatcsökkentés) már nem hatékony. Az eszközt elsőként Japán alkalmazta (mára tökélyre fejlesztette, a Bank of Japan már tőzsdén kereskedett alapokat, ETF-eket is vásárol), majd 2008-ban a válság kitörésekor sorra léptek hasonló útra a jegybankok. A japánok mellett a Fed és az EKB is jelentős QE-programokat léptetett életbe, illetve a közelmúltban felpörgették ezeket újra a koronavírus-válság következtében. Az eszközvásárlásokkal megnő a jegybankok mérlege, hiszen az állampapírok vagy más eszközök bekerülnek abba, a vásárlások lezárása után általában a piacról való kivonulás szokott érzékeny kérdés lenni, hiszen ezek az értékpapírok előbb-utóbb a jegybanknál is lejárnak, ha pedig még nem elég stabil a piac, akkor részben vagy teljesen újra befektethetik ezt az összeget, hogy ne szívjanak ki pénzt a gazdaságból.
Bejelentette az eszköz részleteit a jegybank
- Mit vásárolhat az MNB a következő hónapokban?
- Kik lesznek az eladók?
- Ezzel lehet leszorítani a hosszú hozamokat?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
