Előfizetői tartalom

5+1 ábra arról, hogy tényleg Romániával versenyez-e Magyarország

P. Kiss Gábor, MNB
A Magyarország gazdasági felzárkózásáról szóló cikksorozatban mindeddig olyan országokkal vagy országcsoportokkal hasonlítottuk össze hazánk fejlettségét, amelyek jó mintát vagy viszonyítási alapot nyújtanak a magyar gazdaság fejlődésének méréséhez. Sajnálatos módon az elmúlt napokban Magyarországot elkezdték egy olyan országhoz hasonlítani, amely rövid távú előnyökért feláldozta az egyensúlyt és a stabilitást, és már rövid távon is kimutatható, hogy ez fenntarthatatlan gazdasági pályához vezetett. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke odáig ment, hogy az Azonnali.hu-nak február 12-én adott interjújában Romániát tekintette hazánk legnagyobb versenytársának, amire azóta más írások is rácsatlakoztak. Bár Románia az elmúlt néhány évben magas gazdasági növekedést tudott elérni, az erről megszólalók sorra figyelmen kívül hagyták, hogy eközben a román gazdaságnak lényegében minden egyensúlyi mutatója romlott. Románia az egyensúly helyett a rövid távú növekedést választotta. Az egyensúlyi és strukturális mutatók egyértelműen azt jelzik, hogy Magyarország nem Romániával versenyez, hanem a fenntartható felzárkózás útján halad visegrádi országokkal együtt - írják értékelésükben Palotai Dániel és P. Kiss Gábor, a Magyar Nemzeti Bank közgazdászai.

A visegrádi országok mellett Románia is gyors gazdasági növekedést produkált az elmúlt években, de az egyensúlyi és strukturális mutatók arra utalnak, hogy ez a növekedés nem fenntartható. 2013 és 2018 között a visegrádi országok átlagosan 3,3 százalékos gazdasági növekedést értek el, míg Románia 4,4 százalékot. Az Európai Unió átlagos növekedése mindössze 1,8...

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Cikkarchívum előfizetés

  • Portfolio.hu teljes cikkarchívum
  • Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái

Előfizetés