Egy budapesti olimpia megrendezhetőségével és következményeivel kapcsolatos viták központjában kezdettől fogva a várható közvetlen költségek állnak, merthogy a közvetlen bevételek - a jegyek eladásából, illetve a turizmusból befolyó többletbevételek - viszonylag pontosan számszerűsíthetők. Így volt ez már 2002-ben is, amikor a 2012-es játékok megrendezésének ötletét a Fidesz a választási programjába építette be, és így folynak a viták három éve, amióta a 2024-es (esetleg a 2028-as) olimpia megrendezésére készül a magyar kormány. Akkor is, meg ma is, az olimpia támogatói azzal érvelnek, hogy nem is fog ez olyan sokba kerülni, mert jórészt csak előrehozott beruházásokról van szó: olyan létesítmények épülnek majd, amire később úgy is rá kellene költeni a százmilliárdokat. Az ellenoldal egyfelől azzal érvel, hogy a költségek durván és szándékosan alul vannak tervezve (miként az a hazai állami beruházások esetében hét évtizede történni szokott), másfelől pedig a korrupciós kockázatok költségnövelő hatását emlegeti. Véleményünk szerint a helyzet sokkal súlyosabb: nincs, aki megépítse, amit meg kell.
Az ország munkaerő tartalékai elfogytak, nincs bevonható ember. A Kopint-Tárki feldolgozóipari konjunktúra-tesztje szerint mindössze két év leforgása alatt - 2014 áprilisa és 2016 áprilisa között - a szakképzett munkaerő hiányára panaszkodó cégek aránya 25%-ról 60%-ra emelkedett. Ezzel éppen ellentétes módon a kereslethiányt, mint termelésnövekedést akadályozó tényezőt...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Cikkarchívum előfizetés
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
