Azerbajdzsán, az ENSZ Biztonsági Tanácsának új tagja

Gereben Ágnes

2011. október 29. 09:45

A mai Azerbajdzsán az évszázadok során hol arab kalifátus volt, hol mongol, perzsa vagy ottomán, hol orosz uralom alatt állt. Ezek a kultúrák kivétel nélkül nyomot hagytak az ország nyelvében, szokásaiban. A zömében síita muszlim lakosság által benépesített, de számottevő lezgin, örmény és orosz populációval is rendelkező, mintegy 9 millió lakosú dél-kaukázusi ország a Szovjetunió felbomlása előtt csak nagyon régen és csupán rövid ideig volt független. Az első világháborút követően két kisebb szomszédjával, Örményországgal és Grúziával együtt az igazán soha létre nem működött Transzkaukázusi Demokratikus Szövetségi Köztársaság nevű formáció része lett. 1918 májusában, amikor ez felbomlott, Bakuban (ősi és mai nevén Bakiban) kikiáltották a törökbarát Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaságot. A függetlenség azonban alig 23 hónapig tartott, mivel 1920 áprilisában a térséget megszállta, és Szovjet-Oroszország fennhatósága alá vonta a Vörös Hadsereg. Az önálló állam fennállásának rövidsége miatt a szovjet uralom valójában nem a függetlenséget, hanem "a történelem mélységes mély kútjából" ismerős idegen uralmat váltotta fel.

A nehéz örökség részét jelentette az is, hogy a területet még 1828-ban felosztották egymás között az oroszok és a perzsák. Ekkor alakult ki az a képtelen helyzet, hogy az azeriek többsége - ma körülbelül 15 millió ember - az ország határain kívül, Iránban él. A perzsa ország északi részét ezért nevezik Dél-Azerbajdzsánnak, amelyet a második világháború alatt Sztálin...

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Cikkarchívum előfizetés

Portfolio.hu teljes cikkarchívum
Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái

Előfizetés

Már előfizetőnk vagy? Bejelentkezés