Előfizetői tartalom

Jegybanki alapkamat - a realitások talaján állva

A 2011-ben jelentkező inflációs nyomás teljes ellensúlyozása monetáris eszközökkel feleslegesen fékezné a recesszióból történő kilábalást, azonban Magyarországon az infláció tartósan magasabb szintje és a várakozások horgonyzatlansága miatt a költségsokkok tovagyűrűző hatása erősebb lehet, mint más európai országokban, és ez határozott monetáris politikai reakciót tesz szükségessé. A Monetáris Tanács kamatemelése nem a globális eredetű költségsokkok közvetlen inflációs hatásaira adott válasz, hanem a második körös kockázatok mérséklését célozza. A fejlett országokénál magasabb hazai kamatszint az ország kedvezőtlen kockázati megítélését is tükrözi. Mindezek miatt, ha a Taylor-szabályt mechanikusan alkalmazzuk az MNB kamatpolitikájára, szükségszerűen félrevezető következtetésekre jutunk - írja Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági tanácsadója, aki Dedák István napokban megjelent írására reagál.

Lehet-e, kell-e költséginflációt ellensúlyozni?. A közelmúlt globális pénzügyi és gazdasági válsága olyan kihívás elé állította a fejlett országok jegybankjait, amelyhez hasonlóval az utóbbi évtizedekben nem találkozhattak. A világgazdaság túlfűtöttségének korrekciója a fogyasztási és beruházási kereslet drasztikus visszaesésében, a nemzetközi kereskedelem összeomlásában...

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Cikkarchívum előfizetés

  • Portfolio.hu teljes cikkarchívum
  • Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái

Előfizetés