A globális pénzügyi válságra adott erőteljes kormányzati válaszok - és főképp a fejlett államok kiköltekezéséből feléledő adósságválságok - újra érdekessé tették a költségvetési szabályok kérdését. Éppen ezért érdemes végignézni a világban, hogy milyen megoldásokat találtak eddig a költségvetési politika kordában tartására az egyes országok. Sorozatunkban erre vállalkozik Asztalos Viktor, akinek írásai a fiskális előírások jellemzőit bemutatva a hazai szabályozás szempontjából is tanulságokkal szolgálnak. Az első részben a magyar szabályozással sok hasonlóságot mutató brazil fiskális előírásról írt, majd a - nem túl kedvező - lengyel tapasztalatokról szólt, utána a sok mindenben élen járó Új-Zéland példáját tekintette át, most a sikeres svédeken a sor.
A ’90-es évek első felében, a második világháborút követő időszak legsúlyosabb bankkrízisét élték át a skandináv országok, pénzügyi intézeteik komoly veszteségleírásokra kényszerültek. A bankrendszer összeomlásának megelőzése érdekében az egyes államok a banki kötelezettségek egy részét átvállalták, ami a deficit- és a kiadási szint egyébként is magas...
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint.
Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint.
További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
