A hazai közbeszéd kedvelt témái a mindennapi adóváltoztatások. Helyes-e hogy bevezetjük/megszüntetjük az ingatlanadót, milyenek legyenek az szja-kulcsok, kell-e egykulcsos áfa - repkednek a méltányossági és hatékonysági érvek minden irányba. Eközben a klasszikus adóelméleti megfontolások nagyon ritkán kerülnek szóba, pedig az elmúlt évtizedekben sok érdekes megállapítás született az optimális adórendszerről. Kapóra jön, hogy korunk egyik legnevesebb közgazdásza, Gregory Mankiw, valamint szerzőtársai nemrégiben összefoglalták az elméleti eredményeket, illetve azt is megnézték, hogy mindezek miként érvényesülnek a gyakorlatban (N. Gregory Mankiw, Matthew Weinzierl, and Danny Yagan: Optimal Taxation in Theory and Practice). Cikkünk első részében a munkajövedelmek adóztatásáról esett szó, ezúttal a termékek és a tőke után fizetendő adókkal kapcsolatos megfontolásokat vesszük sorra.
Milyen legyen a fogyasztás adóztatása? Az áruk és szolgáltatások adóztatása esetén több egyértelmű megállapítást is tehetünk. Az adóelméletben például többé kevésbé konszenzus övezi azt a véleményt, hogy csak a végső fogyasztásra szánt termékeket kell megadóztatni, a félkész termékeket nem. A másik fontos állítás, hogy az optimális adórendszerben minden...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Cikkarchívum előfizetés
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
