Többévi mulasztás után az új szocialista-liberális kormánynak végre szembe kellett néznie a helyzettel, hogy a költségvetési kiadások elszakadtak a költségvetési bevételektől, 2006-ban a hiány - erős évközi megszorítások után is - a GDP 8%-a lesz. Mivel a teljes költségvetési kiadásoknak több mint 1/4-e nyugdíjkiadás, és a nyugdíjkassza hiánya a GDP-nek kb. 2%-a, logikusnak tűnhet a gondolat, hogy meg kell reformálni a nyugdíjrendszert. Hosszú távon még súlyosabbnak látszik a helyzet: népesség öregedése tovább folytatódik, azaz az egy dolgozóra jutó időskorúak száma még sokkal nagyobbra megnő.
A vázolt nyugdíjreformokat két csoportra szokás osztani: a felosztó-kirovó rendszer paramétereinek megváltoztatására és a magánrendszer bővítésére. A reformok első csoportjába tartozik a nyugdíjkorhatár megemelése (a 2009-ben megvalósuló egységes 62 év helyett 65, de akár 70-72 év is), a már megállapított nyugdíjak éves emelésének (indexálásának) eddigi svájci...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Cikkarchívum előfizetés
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
