Az elmúlt év magyar kamatdöntéseinek indoklása során, illetve Magyarország pénzügyi stabilitása szempontjából is sokszor találkozhattunk a globális likviditásbőség, illetve az ennek eredőjeként kialakuló kockázati éhség fogalmakkal. Ezek a világ pénzügyi folyamatait alapvetően befolyásoló, a közgazdász-társadalom megközelítése szerint középtávon fenntarthatatlan tendenciák évek óta fennállnak. A befektetők emiatt folyamatosan azt találgatják, hogy meddig folytatódhat (esetleg fokozódhat) ez; vagy mérséklődhet-e a pénzbőség, esetleg hirtelen vége szakadhat-e. Nagy kérdés, hogy ez utóbbi két kimenetel mikor, milyen tényezők miatt következhet be. Az összetett témakör megértésében segít, ha tisztában vagyunk egyrészt azzal, hogy hogyan alakult ki a likviditásbőség, másrészt azzal, hogy milyen mozgatórugói vannak és mi mire hogyan hat. A témához szorosan kapcsolódik az a kérdés is: mi annak a magyarázata, hogy míg a fontosabb nyersanyagárak több évtizedes csúcsokat döntenek, addig az inflációban ennek igen visszafogott jelei vannak? Ezekre a magyar szempontból is releváns felvetésekre keressük a választ mai gondolatébresztő, együttgondolkodást célzó elemzésünkben.
"A csapból is pénz folyik" - de honnan ered?. Az ezredfordulón az internetlufi kipukkanása, a gazdasági recesszió lehetősége igen erőteljes kamatcsökkentési sorozatot indukált a világ főbb jegybankjaitól, melynek nyomán több nagyobb gazdaságban (pl. Egyesült Államok) hosszabb ideig is rekordalacsony szinten maradtak a kamatok. Ez a monetáris feltételrendszer idővel meghozta...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint.
Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint.
További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
Signature előfizetés
