Az elmúlt hónapokban egyre nagyobb közfigyelem terelődött a magyar állam eladósodási folyamatára, többen az 1995-öshöz hasonló helyzettel, illetve államcsőd képével riogatnak. Ez számos szakértő szerint erős túlzás, de akkor viszont mi az igazság? Tény, hogy az államadósság/GDP hányados (adósságráta) a maastrichti konvergencia-kritériumokban lefektetett 60%-os felső küszöb körül "egyensúlyozik", de nem önmagában a konkrét szám az igazán lényeges, hanem a tendencia: évek óta újból emelkedik az eladósodottságunk. Több szakmai műhely, köztük a jegybank is figyelmeztet, hogy az államadósság középtávon fenntarthatatlan ütemben nő, a magyar gazdaság fokozódó egyensúlytalansággal küzd. Mivel a politika "fegyvertárában" ismét megjelent az államadóssággal, a jövő generációinak életét megnehezítő teherrel való fenyegetés, és a választások előtt "kézenfekvő ütőkártya" lehet az államcsődöt emlegető negatív kampány, így - a tartalmi és terjedelmi keretek figyelembe vétele mellett - érdemesnek tartjuk bizonyos mértékig tisztába tenni a kérdéskört. Ehhez a Magyar Nemzeti Bank közelmúltban megjelentetett konvergencia-jelentését is segítségül hívjuk, mely a közeljövő kedvezőtlen kilátásaira világít rá.
Helyzetjelentés, hogy is jutottunk idáig?. Amint a bevezetőben is utaltunk rá: a magyar államadósság a 2000-es évek elejéig kedvező pályát futott be az előző évtized államháztartási kiigazítási lépéscsomagja, illetve egyéb feltételek következtében (ld. később). Mindez konkrétan azt jelentette, hogy az 1990-es évek elejére jellemző 85% feletti adósságráta 2001-re...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Cikkarchívum előfizetés
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
